Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Ryanair Ltd.-vel szemben 2008 márciusában indult versenyfelügyeleti eljárás. A légitársaság kedvezményes áron (3 forint + repülőtéri illeték) kínált 2007-ben repülőjegyeket. A Ryanair reklámjaiban nem tett említést az úgynevezett extra szolgáltatásokról, illetve azok költségéről, amilyen egyebek mellett a poggyászdíj, illetve az airport-check-in díj is. Ezeket üzletpolitikája alapján olyan szolgáltatásokként kezelte, amelyek a fogyasztó számára extra díjakként jelentkeztek, így számára választási kérdés, hogy azokat egyáltalán igénybe kívánta-e venni. Ezzel szemben az olyan utas esetében, aki csomagot adott fel, mind az airport-check-in díjat, mind pedig a poggyászdíjat meg kellett fizetni. Mivel a légi közlekedés igénybevételével történő utazás jellemzően nagyobb távolságot fed le, a szolgáltatás iránti kereslethez jellemzően kötődik az utazáshoz szükséges csomagok eljuttatásának fogyasztói igénye is. Az igény az egyes fogyasztói csoportok körében eltérő lehet, az üzleti fogyasztók - akik jellemzően rövidebb időre utaznak - esetében akár minimális méretű csomagigény merülhet fel, míg a turizmus keretében utazó fogyasztóknál jellemzően igény mutatkozik a nagyobb poggyász iránt is. A repülőtéri check-in pedig minden utas számára természetesen része az utazásnak. A légitársaságok által alkalmazott jellemző gyakorlatként az utas meghatározott tömegű poggyászának eljuttatása iránti igény és a repülőtéren történő "check-in" egyfajta "normál" igényként kapcsolódott a légi közlekedés alapszolgáltatásához. A normál körbe nem tartozó poggyász esetében merült fel valamely extra díjazás lehetősége az utasok - piaci szereplők - részéről. Mindezek alapján 2007-ben a normál méretű poggyász feladásának lehetősége és a felszálláskor a check-in szolgáltatás a légiközlekedési szolgáltatáshoz szorosan kötődő alapszolgáltatásnak minősült. Éppen ezért a társaságnak különös nyomatékkal szükséges felhívni a reklámozási és egyéb tájékoztatási gyakorlatában a figyelmet arra, hogy saját üzletpolitikája eltér a szokásos kereskedelmi gyakorlattól. Minderre figyelemmel nem fogadta el a GVH a Ryanair azon védekezését, hogy az utasok többsége már kizárólag kézipoggyásszal utazik, így a csomagdíjra való külön felhívás hiánya nem lehet megtévesztő. A Ryanair csak a reklámok apró betűs részében adott tájékoztatást arról, hogy az ár nem tartalmazza a repülőtéri illetéket. Egyetlen reklámban sem volt azonban szó arról, hogy a bankkártyával fizető ügyfeleknek hitelkártya-kezelési díjat számol fel. A Ryanair több hirdetésében 50-75 százalékos kedvezményt is ígért a nála repülőjegyet vásárlóknak. A kedvezmény alapjául szolgáló árként azonban kizárólag a hirdetés megjelenését közvetlenül megelőzően alkalmazott legalacsonyabb nettó árat vette figyelembe, azaz a valójában kifizetendő repülőjegy árának csak egy részében alkalmazta az ígért kedvezményt, a további díjelemekre az ugyanis nem vonatkozott. Mivel a fogyasztók a repülőjegy áraként azt az összeget azonosítják, amelyért valóban elérhetik kitűzött úti céljukat, a Ryanair hirdetései alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére. Emiatt a versenyhatóság 10 millió forint bírságot szabott ki a légitársaságra. A bírság összegének megállapításakor súlyosító körülménynek bizonyult, hogy a Ryanair kiterjedt, hosszú ideig tartó reklámozási gyakorlatának minden tájékoztatása tartalmazott jogsértő elemeket. Enyhítő körülménynek bizonyult ugyanakkor, hogy a fogyasztók vásárlás előtt tájékozódhattak a pontos feltételekről. A légitársaság a GVH-határozatot megtámadta a bíróságon. A Fővárosi Bíróság a 2010. május 5-ei tárgyaláson elutasította a Ryanair keresetét.
