Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Finoman szólva vegyesen kommentálta a világsajtó a magyar kamatemelést, még ha a többség elismerte is, ezt is meg kellett próbálni a forint megtámogatásához, illetve a tőkekiáramlás megakadályozásához. A tekintélyes Forbes magazin által idézett megfigyelők szerint azonban lehet, hogy ez hiábavaló erőfeszítés volt: a befektetőket nem érdekli a jobb kamat, ha egy valuta naponta 2-3 százalékkal gyengül - mondta például az RBC feltörekvő piaci stratégája. A magas kamatok ma inkább negatív megítélés alá esnek, az alacsony hozam a király. Ugyancsak a Forbesban foglalta össze véleményét Nouriel Roubini, aki épp most töltött néhány napot Magyarországon; a New York-i egyetem professzora, aki már 2006-ban jelezte a közelgő globális válságot, azt hangsúlyozta, hogy Magyarország gyengesége nem újdonság - és sok hasonlóságot mutat sok más feltörekvő európai országgal -, de a globális pénzügyi válság most beindította a likviditási és hitelválságot is. A bizalom helyreállítása, a valuta- és a pénzügyi válság megelőzése nemcsak azért fontos, mert pusztító hatással lenne Magyarországra - figyelmeztet Roubini -, hanem azért is, mert ha Magyarország bedől, az olyan dominóhatással járhat a feltörekvő európai országokban, mint amikor 1997-ben Kelet-Ázsián söpört végig a Thaiföldről kiinduló krízis. A közgazdász szerint drága és kockázatos, ha kamatpolitikával védenek meg egy nyomás alá került valutát. Mint hozzátette: hacsak nem átmenetileg, a spekuláció letöréséig tartják fenn a magas kamatot.
Persze nem minden külföldi véleményt érdemes orákulumnak tekinteni: a Telegraph kommentárja szerint például a magyar kamatemelés olyan, mintha vért öntöttek volna a vízbe a gyülekező hedge fund-cápák elé, hiszen ez voltaképp egy utolsó kétségbeesett kísérlet arra, hogy az ország megvédje valutáját az ERM-en belül - a magyar kormány nyári, optimista véleménye szerint jó esetben jövőre csatlakozhatunk az euró előszobájának számító valutarendszerhez...
