Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi években a régiós munkaerőpiacokon is megnőttek a különbségek Magyarországon - derül ki a KSH adataiból. Bár a gazdasági aktivitás 2000 és 2006 között valamennyi régióban javult, majd 2007-ben kis romlás következett, továbbra is nagyok az eltérések. Az aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) 15-74 éves népességen belüli aránya 2007-ben Közép-Magyarországon, Nyugat- és Közép-Dunántúlon (vagyis a fejlettebbnek tekintett régiókban) 58-59 százalék volt, a másik négy régióban ugyanakkor 51-53 százalék között mozgott. A munkaerő-piaci aktivitás növekedése azonban négy régióban - Nyugat- és Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön - kizárólag a munkanélküliek számának növekedéséből adódott, a foglalkoztatottak száma e térségekben ugyanis 2000-2006 között mérséklődött.
A foglalkoztatási arány 2007-ben átlagosan 50,9 százalék volt: ezen belül Nyugat-, Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország efeletti értékeket (55-56 százalék) mutatott, a többi régió mutatója viszont az átlag alatt maradt (45-48 százalék). A foglalkoztatási szerkezetben valamennyi régióban a szolgáltató szféra dominált - e területen Közép-Magyarország produkált kiugróan magas (75 százalékos) arányt 2007-ben. A két legiparosodottabb térségben - Nyugat- és Közép-Dunántúlon - pedig a többihez viszonyítva az iparban foglalkoztatottak hányada magas (40, illetve 43 százalék), a mezőgazdaság súlya pedig az Alföldön és Dél-Dunántúlon jelentősebb (8 százalék körüli).
A munkanélküliek száma 2000-2007 között - kisebb hullámzásokkal - mind a hét régióban emelkedett, így 2007 végén csaknem 328 ezer volt. Közép-Magyarország az egyetlen, ahol 2007-ben alacsonyabb (4,7 százalékos) munkanélküliségi rátát mértek, mint 2000-ben. A munkanélküliséggel szintén kevésbé érintett Nyugat- és Közép-Dunántúl gazdaságilag aktív népességének öt százaléka volt munkanélküli 2007-ben, míg a többi régióban ez az arány 8-12 százalék között mozgott. Ebből a szempontból Észak-Magyarország tartósan a legrosszabb helyzetű régió: a munkanélküliek aránya a múlt év utolsó negyedévében elérte a 13,5 százalékot, a második az észak-alföldi régió.
A munkanélküliség elsősorban a kevésbé iskolázottakat és a szakképzettleneket sújtja, ezzel egyidejűleg viszont a diplomás munkanélküliek aránya az utóbbi hét évben 4 százalékról 8 százalékra emelkedett. A munkanélküliek iskolázottság szerinti összetétele régiónként hasonló, ám az álláskeresők között az alacsony iskolai végzettségűek súlya a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a legnagyobb, míg a diplomásoké Közép-Magyarországon és a Dél-Alföldön a legmagasabb.
A régiónként jócskán eltérő gazdasági aktivitás miatt nagyok az eltérések a háztartások jövedelmi viszonyaiban is. A KSH háztartási költségvetésifelvétel-adatai alapján a háztartások egy főre jutó éves bruttó jövedelme 2006-ban 1,046 millió forintra nőtt, a nettó jövedelem pedig 841 ezer forint volt. A jövedelmek reálértéke 2000-ig visszatekintve országosan 43 százalékkal emelkedett. A növekedés üteme Közép-Magyarországon volt a legnagyobb. A munkajövedelmeken belül a főállású munkaviszonyból származó jövedelmeknél lényegesen kisebb, 14 százalék a vállalkozásokból származó bevétel súlya - utóbbi aránya Közép-Magyarországon volt a legnagyobb (17 százalék). A mezőgazdasági bevételek részesedése országosan csupán 4 százalék, a Dél-Alföldön viszont elérte a 12 százalékot.
