Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2007-es esztendő egyfajta annus horribilis volt a különböző magyarországi kutatóintézetek számára, ugyanis a tavaly januári makrogazdasági előrejelzések több alapparaméterben is jelentősen eltérő adattal számoltak, mint ami végül bekövetkezett - ráadásul a valóság a pesszimista várakozásoknál is rosszabb lett. Így a fontos mutatók közül gyakorlatilag csak az államháztartási hiány lett kedvezőbb az év elején vártnál. Emiatt az intézetek és más piaci elemzők is arra kényszerültek, hogy prognózisaikat fokozatosan, hónapról hónapra átírják.
Mindennek oka a 2006 nyarán elindított makrogazdasági kiigazítás. A kabinet a 2006 végén aktualizált konvergenciaprogramban azzal számolt, hogy az eredményszemléletű államháztartási deficit a GDP 6,8 százalékára rúg majd, és ezt a legtöbb intézet tarthatónak is minősítette, előrejelzéseik pedig 6,0 és 7,0 százalék között mozogtak. Ezzel szemben 5,7 százalék körüli lett az éves hiány (a pontos érték még nem ismert).
A program eddig tehát alkalmasnak bizonyult az eredetileg két számjegyű deficit lefaragására, csakhogy eközben a járulékos hatások is erőteljesek voltak. A legnagyobb negatív meglepetést a gazdasági növekedés alacsony szintje okozta. A prognózisoktól jócskán elmaradó tavalyi GDP-emelkedés ugyanis még a pénzügyi tárca eredetileg meglehetősen konzervatívnak minősített 2,2 százalékos előrejelzését is alulmúlta. A hivatásos prognoszták 2,5 és 3,0 százalék közötti előrejelzéseket adtak, amelyekből májustól fokozatosan, a KSH tavaly augusztusi féléves adatközlése után pedig gyorsabban vettek vissza.
A költségvetési deficit tervezettnél gyorsabb csökkenésében szerepe volt az éves szinten 8,0 százalékra felpörgött fogyasztói inflációnak is. A kormány eredetileg csupán 6,2 százalékkal kalkulált, míg a kutatóintézetek ennél 0,2-0,4 százalékponttal többre számítottak, csupán az ICEG mondta azt, hogy az adóváltozások és a szabályozott árak emelkedése kiváltotta átgyűrűző hatások együttesen 7,5 százalékos drágulást okozhatnak.
Mindezek eredőjeként senki sem találta el az év végi 7,5 százalékos jegybanki alapkamatot. Az már tavaly januárban látszott, hogy a monetáris politika mozgástere szűk, a jegybanknak a külföldi monetáris szigorítás, valamint az inflációs várakozások hűtése között keskeny ösvényt jelölt ki.
