Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a KSH pénteken kissé lefelé módosította a harmadik negyedéves GDP-ütemet, a növekedés minden bizonnyal már a második negyedévben elérte a mélypontot. Innen már csak felfelé vezet az út, ám a tempó meglehetősen kétséges - vélik a piaci elemzők.
A részletes adatok szerint a bruttó hazai termék idén július-szeptemberben kiigazítatlanul csupán 0,9 százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével pedig 1,0 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A pozitívum pedig az, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint a harmadik negyedévben az előzőhöz képest a gazdasági növekedés 0,3 százalék volt, míg a második három hónap még csupán stagnálást hozott - adta hírül a KSH.
A kismértékű lefelé módosítás nem meglepő annak fényében, hogy az időközben megismert szeptemberi építőipari termelési, illetve a kiskereskedelmi forgalmi adatok meredek visszaesést mutattak - állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A GDP szerkezete nem okozott különösebb meglepetést, a növekedés húzóerejét az ipar 7,4 százalékos teljesítménynövekedése jelentette, amely továbbra is meghatározó mértékben járult hozzá a korábbi negyedévekhez hasonlóan számottevő, 14,6 százalékos exportnövekedéshez. A negyedévben kissé lassult a közösségi fogyasztás visszaesése, ugyanakkor a beruházások az előző negyedévben tapasztalt bővülés után visszaestek. A növekedés lassulása a kiigazítás szükséges és várható következménye volt, ezzel együtt az MNB hisz abban, hogy beruházások és a fogyasztás egyaránt fokozatosan magára talál - mondta Karvalits Ferenc MNB-alelnök egy konferencián a Reuters tudósítása szerint.
A növekedés lefékeződését okozó tényezők közül három - a központi kormányzati intézkedések (főként az egészségügyben és az oktatásban), az aszály, valamint az állami megrendelések elmaradása az építőiparban - hatása elvileg átmeneti; ha e szektorok most meg tudták volna ismételni a tavalyi produkciójukat, akkor számításaim szerint a GDP-dinamika elérhette volna a 2,8 százalékot - mondta lapunknak Samu János, a Concorde elemzője. Véleménye szerint az igazi talány az, hogy mitől jöhet újra lendületbe a magyar gazdaság. A másik két, a folyamatokat meghatározó tényező közül a nettó export alakulása nagymértékben a világpiaci, azon belül is az európai konjunktúrától függ, míg a készletek változása legalábbis hektikus.
A keresleti oldalon több meglepetés is volt: a kormányzati fogyasztás 3,7 százalékkal visszaesett, ám ez csökkenő tendenciát mutat az előző negyedévi mínusz 4,9 százalék után; a tőkeberuházások mértéke 2007 első és második negyedévében szerény mértékben, de pozitív volt, és az elemzők plusz 3-4 százalékot prognosztizáltak, erre a harmadik negyedévben 1,8 százalékos csökkenést jegyezhettek fel - mondta a Napi Online-nak Németh Dávid, az ING makroelemzője. Az is rossz hír, hogy az export-import olló tovább szűkült éves bázison számolva: a harmadik negyedévben mindössze 0,3 százalék volt az export javára, míg a második negyedévben 1,4 százalékon állt. Ez pedig azt a veszélyt hordozza magában, hogy az import gyors bővülését a fogyasztási import növekedése okozza, hiszen a tőkeberuházások mértéke csökkent. A nettó export - a kifejezetten látványos külkereskedelmi egyenlegjavulás ellenére - azért sem járul hozzá nagymértékben a növekedéshez, mert a kiviteli adatokat valószínűleg az uniós intervenciós gabonakészletek kiszállítása is javítja, csakhogy ez nem növeli a GDP-t, mivel az értékesítés készletről történik.
A harmadik negyedévben jól teljesített a feldolgozóipar (+8 százalék), miközben a mezőgazdaság teljesítménye - elsősorban az aszály miatt - 18 százalékkal zuhant, az építőipar pedig gyorsuló ütemben, 15,2 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke viszont a nemzetgazdasági átlagnál gyorsabban, 1,2 százalékkal növekedett, jelentős részben a távközlésnek köszönhetően. Az átlagosnál nagyobb mértékben (+3 százalék) emelkedett a hozzáadott érték a pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén; a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye megegyezett az előző évivel. A háztartások fogyasztási kiadásainak csökkenésével összhangban a kiskereskedelem és a vendéglátás forgalma is csökkent, ezt a nagykereskedelem teljesítményének növekedése részben ellensúlyozta. Felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása két százalékkal csökkent, míg a közösségi 3,8 százalékkal esett vissza, mindkettő mérsékeltebb az április-júniusinál.
