Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalkozások bérezési politikáján tavaly ősz óta erősen nyomot hagy a magas infláció, ám augusztus után szeptemberben is csökkent a lendület. Az eseti kifizetések (prémium, jutalom, külön egyhavi juttatás) nélküli rendszeres bruttó keresetek dinamikája ugyanis a versenyszektorban az augusztusi 10,4 százalék után a kilencedik hónapban 8,4 százalék lett. A KSH friss bérstatisztikája szerint az idei kilencedik hónapban a bruttó átlagkereset 8,6 százalékkal, míg a nettó 5,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi értékhez képest, így az első kilenc hónapban az előbbi 8,2 százalékkal, utóbbi pedig 2,2 százalékkal gyarapodott. Az aggregált év/év adatok romlottak, mivel tavaly szeptemberben léptek életbe a kiigazítási csomag főbb elemei, azaz az éves mutatókból kiesnek ezek a hatások.
A viszonylag jó szeptemberi béradat ellenére a piac továbbra is megosztott a 7,5 százalékos alapkamat csökkentésével kapcsolatban, a monetáris tanács tagjainak ugyanis nem sokat segít. A rossz inflációs adat mellett ugyanis tartanak a jövő évi bértárgyalásokról, márpedig az utóbbiak különösen fontosak lehetnek a kamatszint szempontjából.
Január-szeptemberben a reálkeresetek - a fogyasztói árak 8,3 százalékos növekedése mellett - 5,6 százalékkal estek. Az idén a reálbérlassulás üteme egyelőre erősebb a kormányzat által vártnál: a konvergenciaprogram azzal számolt, hogy 2007 egészében az egy keresőre jutó reálbér 4-5 százalékkal csökken majd. A kilenchavi magas érték ellenére a kormány továbbra is 4,3 százalékos mérséklődést vár a reálbérnél - mondta az MTI-Ecónak Daróczi Dávid kormányszóvivő. Az év hátralévő részében ugyanis a közszférában javítja a helyzetet a tizenharmadik havi fizetés előlegeinek kifizetése, de várhatóan mérséklődik az áremelkedés üteme is (éves átlagban 7,5 százalékos inflációt vár a kormány). A pénzügyi tárca szerint jövőre a reálbérek 0,6 százalékkal növekednek.
Amíg január-szeptemberben a nettó keresetek a versenyszférában 3,5 százalékkal - azaz jóval infláció alatti ütemben - gyarapodtak, addig a költségvetési területen még nominálisan változatlanok maradtak.
A béradatokban továbbra is látszik a minimális járulékalap bevezetése és a nagyobb munkaügyi szigor hatása. Idén január-szeptemberben ugyanis a bruttó átlagkeresetek az átlagot meghaladó mértékben emelkedtek az építőiparban (+18 százalék), az ingatlanügyleteknél (+12 százalék), valamint a kereskedelemben, a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban (+11 százalék). Az is sokatmondó, hogy a harmadik negyedévben a legalább ötven főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedése (7,3 százalék) jóval alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél (5-19 fő között 16 százalék, 20-49 fő között 11 százalék).
Folytatódott a költségvetési szektor létszámapadása: január-szeptemberben a legalább ötfős vállalkozások és a költségvetési intézmények által foglalkoztatottak száma összesen 2,771 millió volt, 0,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál; ezen belül a közszférában átlagosan 4,8 százalékkal csökkent, a magánszférában pedig 0,3 százalékkal nőtt a létszám. Ebben az egy hónapban a közdolgozók száma 600 fővel, 741,4 ezerre nőtt, míg a KSH az általa látott vállalati szférában 14 ezer fős csökkenést mért.
