Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalkozások bérezési politikáján tavaly ősz óta erősen nyomot hagy a magas infláció: október és január között folyamatosan, majd idén március óta újra két számjegyű volt a bruttó keresetek növekedési üteme, ám augusztusban csökkent a lendület. Az eseti kifizetések (prémium, jutalom, külön egyhavi juttatás) nélküli rendszeres bruttó keresetek dinamikája a versenyszektorban tavaly nyár óta magas, idén júliusban 11,2 százalék, majd augusztusban 10,4 százalék lett.
A KSH új béradatai összhangban vannak az eddigi folyamatokkal - mondta a Napi Online-nak Barcza György, a K&H vezető elemzője. Véleménye szerint továbbra is nagyobb az esély arra, hogy az MNB monetáris tanácsa tartás helyett 25 bázispontos kamatcsökkentésről határoz október 29-i ülésén, bár várhatóan szoros lesz a döntés. A testület óvatosabb tagjai a jövő évre vonatkozó bértárgyalások, az élelmiszer- és energiaárak, valamint a nemzetközi befektetői környezet miatti kockázatokra hivatkozhatnak majd, a másik oldal viszont azzal érvelhet, a piaci helyzet megenged egy óvatosabb kamatmérséklést. A szeptemberi ülésről kiadott jegyzőkönyv szerint az alapfolyamatokat leginkább megragadó trendmutatókban mind rövid, mind hosszú bázison az MNB előrejelzésével összhangban van a béralkalmazkodás. A tavaly nyáron kezdődött kormányzati szigor nyomán bekövetkezett fehéredés viszont már alig húzza felfelé érdemben a bérdinamikát (Napi, 2007. október 17.). A magánszektorban ezt megszűrve számítható keresetemelkedés összhangban van az eddigi folyamatokkal. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője szerint a béralakulásnál még nem egyértelmű a trendváltás, ám ezzel együtt októberben és novemberben is kamatcsökkentésre számít.
A külföldi piaci szereplők szerint is újabb érv lehet a tegnapi béradat a monetáris lazítás folytatása mellett: ezt jelzi, hogy a hároméves államkötvények árfolyama tegnap háromhavi csúcsra jutott. Várakozásaink szerint a jegybank az év végéig még kétszer vág, így 7,0 százalékra csökkenhet az alapkamat - mondta a Bloomberg hírügynökségnek Andres Svendsen, a dán Nordea Bank elemzője. Mások, így Samu János, a Concorde elemzője szerint azonban maradhat a 7,5 százalékos kamatszint, mivel az élelmiszerárak egyelőre nehezen számszerűsíthető hatása óvatos politikát indokol.
A KSH friss bérstatisztikája egyértelműen konszolidációról tanúskodik: az idei nyolcadik hónapban a bruttó átlagkereset 7,8 százalékkal, míg a nettó csupán 1,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi értékhez képest, így az első nyolc hónapban az előbbi 8,1 százalékkal, utóbbi pedig 1,7 százalékkal gyarapodott. Január-augusztusban a reálkeresetek - a fogyasztói árak 8,5 százalékos növekedése mellett - 6,3 százalékkal estek. Az idén a reálbérlassulás üteme egyelőre erősebb a kormányzat által vártnál: a konvergenciaprogram azzal számolt, hogy 2007 egészében az egy keresőre jutó reálbér mintegy négy százalékkal csökken majd. Amíg január-augusztusban a nettó keresetek a versenyszférában 3,2 százalékkal - azaz jóval infláció alatti ütemben - gyarapodtak, addig a költségvetési területen még nominálisan is 0,7 százalékos a csökkenés.
