Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azon felsőoktatási hallgatóknak, akik 2007 szeptemberében államilag támogatott alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy mesterképzésben kezdték meg a tanulmányaikat, 2008 szeptemberétől kell a képzési hozzájárulást megfizetniük, ennek éves összege az első alkalommal az alapképzésben 105, mesterképzésben pedig 150 ezer forint lesz. (Ez a doktori képzésre és a felsőfokú szakképzésre nem vonatkozik.)
A hallgató által fizetendő képzési hozzájárulás alapját a felsőoktatási törvény tavaly októberi módosítása teremtette meg. A hozzájárulás összegét a felsőoktatási intézményekben folyó képzés költségvetési támogatásának háromnegyedét kitevő képzési és fenntartói normatíva arányában határozták meg - a részleges hozzájárulás szellemében -, az alapképzésben annak húsz, a mesterképzésben pedig harminc százaléka. Ennek alapján szabták meg a 2008-2009-es tanévben fizetendő alapösszegeket, amelyektől a felsőoktatási intézmények legfeljebb ötven százalékkal térhetnek el (vagyis a normatíva emelkedése nyomán a fizetnivaló is nő majd). Egy további feltétel szerint az intézményeknek úgy kell megállapítaniuk a ténylegesen fizetendő összeget, hogy annak átlaga elérje a képzési hozzájárulás átlagos összegét. A gyeden, gyesen lévők és a hátrányos helyzetűek mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól. A tervek szerint a 2008-as büdzséhez benyújtott "salátában" a felsőoktatási törvény módosításával pontosítják az egyetemi tandíjmentességre vonatkozó szabályokat, így a jövőben az egyetemeket, főiskolákat törvény kötelezi, hogy a hallgatók 15 százalékát tanulmányi átlaguk alapján mentesítsék a tandíjfizetés alól; eddig ez lehetőségként szerepelt a jogszabályban. A jelenlegi elsősöket az intézmények az év végén teljesítményük alapján rangsorolják, és akik az államilag támogatott képzésben nem teljesítik az intézmény által előírt minimumkövetelményeket, azok átsorolhatók költségtérítéses képzésbe. A képzési hozzájárulás a felsőoktatási intézmények számára anyagi segítséget jelent, mivel az az intézmény bevétele, nem vonható el és nem zárolható. A befolyt összegnek a kormány által meghatározott részét a kiemelkedő hallgatók tanulmányi támogatására kell fordítani, a fennmaradó részt pedig intézményi fejlesztésekre - ezekről a felsőoktatási intézmény szenátusa dönthet.
