Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén a gazdasági növekedés üteme a korábban gondoltnál jobban lassul, a bruttó bérek és az infláció emelkedése viszont erőteljesebb. E két utóbbi növeli a költségvetés bevételeit, s ezzel - a lassuló gazdasági fejlődést is figyelembe véve - csökkenti a hiányt - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült legújabb előrejelzése.
A második negyedévben a kedvezőtlen időjárás miatt jelentősen mérséklődött a mezőgazdasági termelés, az építőipari termelés is csökkent, a kiskereskedelmi forgalom pedig három százalékkal lett kisebb a tavalyinál. A legdinamikusabb ágazat az ipar, ám ez szinte kizárólag a kivitelnek köszönhető. A kutatók szerint az infláció túlvan a csúcsponton, s szeptembertől erőteljesen mérséklődik. A mezőgazdasági termelői árak azonban - részben a kedvezőtlen időjárás okozta rossz termés, részben az agrártermékek energetikai hasznosítása és a gyorsan növekvő ázsiai fogyasztás okozta világpiaci keresletnövekedés következtében - fékezik ezt a folyamatot. Így az év egészében 7,5, az év végén 5,5 százalék körüli inflációt várnak.
Az üzleti szférában júniusban - az előző hónapokhoz hasonlóan - több mint tízszázalékos, tehát az OÉT-megállapodás felső határánál is gyorsabb volt a bérnövekedés. Ez azonban részben a foglalkoztatás tavaly szeptemberben lendületet kapott fehéredéséből fakadt - vélik a GKI kutatói, akik szerint a következő hónapokban a költségvetési szektorban az első félévinél gyorsabb, az üzleti szférában viszont lassúbb keresetemelkedésre lehet számítani. Az év egészében több mint négyszázalékos reálbércsökkenés várható.
