Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hírek szerint ismét változás eltt áll az Európai Unió lakossági áram- és gázpiaci liberalizációjának szabályozása: Brüsszel lényegében meghátrál a termelési, illetve elosztási tevékenységek szétválasztása ügyében, még ha részlegesen is. Ez a szétválasztás a költségarányos tarifák kialakításának és a keresztfinanszírozások kiküszöbölésének a feltétele – és ez ütközött mind a mai napig a legnagyobb ellenállásba az európai piacot meghatározó nagy német és francia energiavállalatok részérl. Az Európai Bizottság (EB) most egy olyan törvényjavaslat elfogadására készül – ersítette meg tegnap a Reutersnek egy a bizottsághoz közel álló forrás a Handelsblatt korábbi információját –, amelynek értelmében mindegyik EU-ország maga választhatná meg, milyen úton lép be az energia versenypiacára.
Egy tagország dönthet úgy, hogy megköveteli: a közüzemi szolgáltatók teljesen válasszák szét energiatermelési érdekeltségeiket az elosztóhálózat-beliektl, és a jövben ezeket a tevékenységeket tulajdonosi szempontból is külön-külön vállalatokba szervezzék. Dönthetnek azonban úgy is, hogy megengedik: a közmvállalatok tartsák meg tulajdonukban mind az energiatermelést, mind az -elosztást, ám a kétféle tevékenységet szervezetileg elkülönítve kellene folytatni. Egy ország azonban csak egyféle utat követhet, tehát az nem lehet, hogy az egyik vállalat így mködik, a másik meg úgy. A még kidolgozás alatt álló javaslatot a Reuters forrása szerint várhatóan szeptember 19-én fogadja el az EB; ha ez megtörténik, akkor még az Európai Parlamentnek és az összes tagországnak is jóvá kell hagynia. A mostani, alternatívát nyújtó javaslatot azután volt kénytelen kidolgozni az EB, hogy Németország és Franciaország ellenállásán megbukott az a koncepció, amelynek értelmében fokozatosan teljesen szét kellett volna választani az energiapiac szereplinek érdekeltségi köreit.
Az Európai Parlament 2003 júniusában fogadta el azt a direktívát, amelynek értelmében 2007. július 1-jéig teljesen – tehát a lakosságra vonatkozóan is – meg kellett volna nyitni az áram- és gázpiacot az unióban, mindenekeltt a díjak csökkentése érdekében. 2005 elejére azonban világossá vált, hogy aligha tartható ez a határid. A legtöbb országban évekkel az 1996-ban kezddött részleges – a vállalatokat érint – piacnyitás megkezdése után is csak a nagyfogyasztók kevesebb mint 50 százaléka váltott szolgáltatót, és jelents részük nem volt elégedett a kiszolgálással.
Mostanra az is kiderült, hogy az országok közötti energiaellátási együttmködés még mindig a nemzeti önellátás és az üzemzavari kisegítés elvén nyugszik, a felek kétoldalú kapcsolattartása mellett, ami inkább a KGST-re emlékeztet, semmint a liberalizált uniós piacra, amelyben a szolgáltatók szabadon hozzáférhetnek a hálózatokhoz, bárhol vásárolhatnak elektromos áramot, amit bárhol értékesíthetnek.
