Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei második negyedévben látványosan megtorpant a lakásépítés lendülete, ennek eredményeként január–júniusban 13 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, valamint 19,8 ezer lakásra adtak ki építési engedélyt. Az előbbi 14, az utóbbi pedig 20 százalékkal marad el a múlt év azonos időszakáétól. A visszaesés nemcsak a vidéki településekre, hanem a fővárosra is jellemző: a KSH adatai szerint az első félévben a vidéki városokban a tavalyihoz képest tíz százalékkal kevesebb lakásra és házra kértek használatbavételi engedélyt, míg a községekben 12, Budapesten pedig 21 százalékos a visszaesés. A tavalyi nagy depresszió után néhány megyében a használatba vett lakások száma emelkedett, ám érdemi gyarapodás csupán Fejér (+36 százalék), Nógrád (+40 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (+21 százalék) volt, míg a legnagyobb megtorpanás Zala megyében (–30 százalék) következett be.
A statisztika alapján egyértelmű, hogy a korábbi években megszokott évközi lefutás 2006-ban megváltozott: a második negyedévben az első három havinál 17 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba. Az első félév folyamatait meghatározta a fővárosi építkezések visszaesése. Ez a tendencia már a korábbi hónapokban látható volt, a Studio Metropolitana felmérése szerint az újonnan induló beruházások összes lakásszáma idén elmarad a 2005-ös rekordszinttől (NAPI Gazdaság, 2006. április 10., 2. oldal).
Budapesten elsősorban a vállalkozói (–27 százalék) és az eladási célú lakásépítés (–30 százalék) csökkent, miközben a lakossági építkezések egyharmaddal nőttek. A városokban viszont a vállalkozói beruházások szerepe nőtt.
Pozitívum, hogy idén a lakások átlagos alapterülete egy négyzetméterrel, 90 négyzetméterre nőtt; ezen belül a fővárosban hét négyzetméter a növekedés. A vásárlók mindazonáltal továbbra is kicsiben gondolkodnak, különösen a fővárosban. Idén a hatvan négyzetméternél kisebb lakások aránya elérte az 56, míg a megyei jogú városoknál a 40 százalékot, noha a száz négyzetméternél nagyobb újonnan átadott lakások aránya Budapesten 14 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 8 százalékról, míg a vidéki városokban 41-ről 39 százalékra mérséklődött.
Az idei első félévben annyi történt, hogy a fővárost is utolérték a vidéki tendenciák, azaz csökkent a vállalkozói lakásépítés súlya és megnőtt az átlagos alapterület – summáz Valkó Dávid, az Otthon Centrum (OC) Rt. vezető elemzője, aki szerint egyre jobban működik a piaci önszabályozás. Az utóbbi hónapokban ugyanis a beruházó cégek a kifutó nagyberuházások után csak óvatosan és jóval kisebb fejlesztésekbe kezdenek. Így a korábbi 3-400 lakásos projektek helyett 150-200, vagy még kisebb lakásos fejlesztésekbe fognak. A kockázat növekedése miatt a két legfontosabb változás: a kisebb projektek és a marketing felértékelődése. Nagy bukások továbbra sincsenek, az Otthon Centrum becslése szerint a fővárosban a tavalyi kétezerhez képest valószínűleg idén nem nőtt tovább a beköltözésre váró eladatlan lakások száma.
Az utóbbi két esztendőben a különféle kormányzati lépések a vevői oldal számára szigorítást jelentettek, emiatt mára jelentős mértékben csökkent a fizetőképes kereslet – mondta lapunknak Varjasné Székely Éva, a Quadrat Építőipari Kft. vezetője, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) elnöke. Véleménye szerint a lakásfejlesztők kénytelenek visszafogni magukat és egyre jobban készletre termelnek. A tovább növekvő energia- és egyéb alapanyagköltségeik nyomán az építőipari cégek kénytelenek lesznek egyre több alkalmazottat elbocsátani, emiatt a következő hónapokban emelkedhet az ágazatban a munkanélküliség. A Malosz érdeklődve várja a kormányzati elképzeléseket arról, hogyan tervezik az újlakás-építést segíteni. Az ágazatot ugyanis érdemes az államnak segítenie, mivel egy új lakás bruttó vételárának 40-45 százaléka kerül vissza az államhoz valamilyen adó, járulék formájában. A Fészekrakó program sikeres ugyan, ám annak csak egy részét vennék igénybe újlakások vásárlására, így másfajta megoldásban érdekelt a Malosz – mondta az elnök.
