Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– A kormány mozgástere néhány hét alatt jelentősen szűkült, mivel az ellenzéki elutasítás miatt nem jönnek létre a választott regionális önkormányzatok és a települések továbbra sem kötelesek kistérségi társuláshoz csatlakozni. Ezek után hogyan lehet az önkormányzati reformot folytatni?
– Az ellenzéki támogatás hiánya miatt olyan technikákat keresünk, hogy a „feles” törvények és alacsonyabb szintű jogszabályok keretei között folytatódhasson a reform. Az önkormányzati alapértékeket semmiképpen sem kívánjuk megsérteni. Választott regionális önkormányzatok hiányában nem lehet hatásköröket telepíteni erre a szintre, arra azonban van mód, hogy a központi feladatok végrehajtásába vonjon be a kormány területi szereplőket. A szándék az, hogy a kistérségekhez hasonlóan a megyék és megyei jogú városok regionális társulásainak létrejöttét, az e keretekben folyó önkormányzati együttműködést ösztönözzük, és azok a kidolgozás alatt lévő úgynevezett közjogi szerződések rendszerével bevonhatóak legyenek az állami feladatok végrehajtásába. Ez már létező gyakorlat egyes európai országok közigazgatásában.
Az államigazgatási hatásköröknél sokkal szélesebb a mozgástér, mivel itt minimális a kétharmadosok száma. A kormány határozott szándéka az, hogy a dekoncentrált szervek dzsungelében rendet vág. Ma 42-féle területi államigazgatási szerv működik egy régiónyi területen. A kabinet már határozott arról, hogy a dekoncentrált szervek számát csökkenti, valamint 2007. január elsejével regionális működési szinten kell a hivatalok működését kialakítani – úgy, hogy a nem régiószékhelyeken működjenek úgynevezett városi kirendeltségek is.
Változhatnak a kistérségek határai
– És mi változik kistérségi szinten?
– A többcélú kistérségi társulások rendszerének továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen a jelenlegi lehatárolás finomítása. A törvény alapján a helyi önkormányzati általános választásokat követő hat hónapon belül a települési önkormányzatok kezdeményezhetik új kistérség létrehozását, másik kistérséghez való átcsatolást vagy a kistérség székhelyének megváltoztatását. A 2004-es lehatárolásnál 168 kistérség jött létre; akkoriban több olyan hiba is bekerült a rendszerbe, amely nem a „valós” vonzáskörzeten alapult.
A kistérségi társulásokról szóló szabályozást is módosítani kell, mivel a társulások működése egyre inkább differenciált. Belső műhelyfogalmaink szerint például léteznek városias kistérségek – ahol a központ gazdaságilag és pénzügyileg is erős város –, valamint úgynevezett vidékies vagy rurális kistérségek, ahol a székhely kis lélekszámú vagy néhány éve várossá nyilvánított település, átlag alatti fejlettséggel. Ennek megfelelően a pénzügyileg ösztönzött feladatok esetében is differenciálni kell.
– Milyen változtatásokat terveznek az államigazgatási feladatok ellátása területén?
– Az ösztönzési rendszert arra szeretnénk felhasználni, hogy a kis lélekszámú településeken – ahol gazdaságtalan a polgármesteri hivatal fenntartása – ne kelljen sokszor erőn felül, gyakran a színvonalas ügyintézéshez szükséges szakmai kapacitás hiányában is önálló polgármesteri hivatalt fenntartani. A települési jegyzőktől pedig a ritkán előforduló vagy speciális szakértelmet igénylő ügyfajtákkal kapcsolatos hatáskörök elvihetőek lesznek a kistérségi központi jegyzőkhöz – hasonlóan az építésügyi igazgatás mai körzeti igazgatási rendszeréhez. E lehetőségeket most elemzi a tárca.
Marad idő
az alkalmazkodásra
– Választási év lévén, a 2007-es büdzsé részletes számai csak november 15-én lesznek ismertek. Nem túl rövid az idő a településeknek az alkalmazkodáshoz?
– Reményeim szerint a reform fő irányaihoz kapcsolódó, szükséges döntések a nyár végén megszületnek és ősszel a részletek is ismertté válnak, a 2007-es költségvetési tervezéshez ugyanis ezeket az önkormányzatoknak ismerniük kell. Az időigénnyel várhatóan nem lesz gond, mivel a települések eddig is csak a költségvetési törvény kihirdetése után tudták előkészíteni költségvetési rendeleteiket.
– Lamperth Mónika miniszter asszony a közelmúltban dobta be a köztudatba a kistérségi közigazgatási szolgáltató központok fogalmát, amelyek az okmányirodák bázisán jöhetnek létre. Mit tudnak majd ezek a szervezetek?
– A tervek szerint e központokba ügyfélszolgálatot, érdemi ügyintézési lehetőséget „hoznának be” azok a dekoncentrált szervek, amelyek jelenleg nem tartanak fenn kirendeltségeket a megyei szint alatt, így ezek a szervek, ezek a közigazgatási szolgáltatások könnyebben elérhetőek lesznek az ügyfelek számára. Ide tartozhat például az ÁNTSZ, a földhivatal, a fogyasztóvédelem, a munkaügyi központok, az adóhivatal. Emellett látjuk azt a folyamatot, amelyben a közüzemi vállalatok sorra bezárják ügyfélszolgálataikat, ezért szeretnénk lehetőséget biztosítani arra, hogy e szolgáltatók a központokban megjelenjenek.
Központok uniós pénzből
– Ilyen centrumok kialakítása forrásigényes, és látva a költségvetés mai állapotát, nehéz lehet onnan pénzt szerezni.
– A központok kialakításához alapvetően uniós forrásokat szeretnénk felhasználni. A most formálódó NFT2-ben szerepel az igazgatási rendszer korszerűsítése operatív program. A sikeres működés további feltétele, hogy legyen minden településen korszerű informatikai eszköz és a közigazgatáshoz értő szakember, aki a segít az állampolgároknak ügyeik intézésében, a hatóságokkal való kapcsolat létesítésében. Így mindenfajta ügyet kezdeményezni lehet majd a lakóhelyen, és még a kistérségi székhelyre sem kell utazni, nemhogy a régióközpontba. Ráadásul egyre kevesebb ügyfajta intézésekor sem szükséges majd a személyes részvétel. Várhatóan 2008-ban már működhetnek az első ilyen centrumok. Helyet is kell találni számukra, több településen valószínűleg bővíteni is kell a mai okmányirodákat. És számolni kell a közbeszerzési eljárások lefolytatásának időigényével is.
– Hogyan vonzzák oda a közüzemi szolgáltatókat?
– Esetükben főként ügyfélszolgálatban gondolkodunk. Érdeklődéssel figyeljük a már zajló hasonló kísérleteket, például Makóét (az önkormányzat a közszolgáltatók számára irodát biztosított, ahol azok legalább havonta egyszer személyesen is elérhetőek – a szerk.). Reményeim szerint már a tervezés során elérjük a közüzemi vállalatok tevékeny részvételét és anyagi áldozatvállalását is.
