Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mind erőteljesebb piaci várakozásokra fittyet hányva a jegybank monetáris tanácsa (MT) hétfőn – rendes, nem kamatdöntő ülésén – nem nyúlt a 6,25 százalékos alapkamathoz. Bár a piac az utóbbi hetekben egyre nagyobb mértékű emelést árazott be, a jelek szerint az MT tagjainak többsége egyelőre kivár. Sokak szerint ezek után a lépés megtétele a július 24-ei kamatos ülésre marad.
A „puha jegybank” nem piackonform stratégiát folytat, ezzel pedig jó úton van afelé, hogy a fiskális politika után a monetáris politika is elveszítse a hitelességét – véli Barcza György, az ING vezető elemzője. Véleménye szerint a piac által várt kamatemelés elmaradása nyomán a befektetők egyre kevésbé vesznek állampapírokat (eddig ez a hatás nem mutatható ki). Ezzel pedig a kormányzat kerül kellemetlen helyzetbe, hiszen hiába marad az áhított alacsony szinten a kamatszint, ha nem lesz külföldi befektető, aki hitelezzen az államnak. Barcza szerint a piac a következő fél évre 200, egy évre pedig 250 bázispontos emelést árazott már be. Mindezek miatt pedig a következő ülésen csakis legalább 50 bázispontos emelés következhet. Indoklásában az MT fontosnak tartotta egyértelműen kinyilvánítani, hogy – a kormánnyal egyetértésben – meghatározott középtávú célja továbbra is az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli inflációs szint elérése és fenntartása. Márpedig ez komoly veszélyben van – nyilatkozta az elemző.
A hétfői tartás összességében jó üzenet, mivel az indoklás utolsó mondata felkészíti a piacokat a fokozatos emelésekre – árnyalja a képet Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. A tanács ugyanis „az alapkamat fokozatos emelésével” olyan monetáris kondíciókat kíván kialakítani, amelyek mellett az infláció visszatér a 3 százalékos szintre. Így a következő hat hónapban az alapkamat 0,75–1,00 százalékkal emelkedhet, az első lépés pedig 24-én következhet.
