Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Viszontagságos hat évet zárt Polt Péter legfőbb ügyész. A 2002-es kormányváltás után ugyanis „főnöke”, az Országgyűlés csak mutatóba fogadta el az interpellációkra adott válaszait. Így 2002-ben a két „sztártémát” a Fidesz-közelinek mondott cégek szolgáltatták, mindkét ügyben leszavazták Poltot. Keller László szocialista képviselő azt firtatta: miért nem indított semmisségi pert a legfőbb ügyész a kancellária törvénytelen gyakorlatának – például a Happy End Kft.-vel kötött szerződéseknek – a megszüntetésére, erre Polt azzal védekezett, hogy az esetleges ügyészi perindítás nem kötelezte volna az alpereseket a törvénysértő gyakorlat megszüntetésére, és a semmisségi per az ítélet meghozataláig a kifizetéseket sem akadályozta volna meg. Gusztos Péter szabaddemokrata képviselő pedig azt vetette a legfőbb ügyész szemére, hogy akkor már 1383 napja nem lehetett tudni, hogy kicsoda Kaya Ibrahim és Josip Tot, valamint hogy mi volt Schlecht Csaba szerepe a veszteséges cégek eltüntetésében. Ebben az ügyben Polt azt mondta: minden a törvényeknek megfelelően történt, az ügyészség alkotmányos kötelességét teljesítette, amikor kellő bizonyíték hiányában nem emelt vádat.
Az ügyészség sajátos szerepet játszott a brókerbotrányban is; a több ügy közül a legnagyobb visszhangot az váltotta ki, amikor nyilvánosságra került a Kulcsár Attila kihallgatásáról készült videó. A felvétel tanúsága szerint ugyanis az ügyészek a gyanúsítottal szinte baráti légkörben csevegtek és írták a jegyzőkönyvet. A legfőbb ügyész vizsgálata szerint viszont mindez teljesen törvényes, helyes és szakszerű volt. A brókerügyben az egyetlen ügyészségi „áldozat” Dobos Gabriella fővárosi szóvivő volt, akinek hibájából a honlapon elérhetővé vált a vádirat azon példánya, amelyen a gyanúsítottak és az ügyben érintettek személyes adatai is szerepeltek. Az ügyészség 2003-ban úgy találta, hogy az Orbán-kormány döntése, amellyel 12 agrárcéget adott el, törvényes volt, vagyonvesztés pedig nem állapítható meg. A parlamenti többség ezt a választ sem fogadta el.
Érdekes módon 2005 márciusában a kormánypárti interpelláló elfogadta a Baumag-ügyben adott választ. Az SZDSZ-es Eörsi Mátyásnak Polt azt ígérte: „az ügyészség – mint ahogy eddig is és más ügyekben is – mindent meg fog tenni a bűnügy sikeres lezárása és egyben a károsultak jogainak biztosítása érdekében”.
Az ügyészség sokat foglalkozott a kormányfő ügyeivel is. Először úgy döntöttek, hogy Gyurcsány Ferenc cégei – a Nomentana és a Fittelina Kft. – ügyeivel kapcsolatban nem indítanak eljárást. Polt Péter azonban (a választási kampány idején) a közérdek sérelmét állapította meg a Szalay utcai ingatlan ügyében. A Nomentana Kft.-vel kapcsolatban felmerült a magánokirat-, illetve a közokirat-hamisítás gyanúja, az ügy azonban elévült, a Fittelina Kft. által kötött szerződések pedig nem számítanak bűncselekménynek.
A Szalay utcai ingatlan megszerzése miatt azonban keresetet nyújtottak be a bírósághoz, közérdek sérelme címén. A per június 7-én Kaposváron kezdődik majd az Altus Rt. és a Humán-Jövő 2000 Kht. ellen. A bíróságnak a két társaság közötti szerződés érvényességéről kell döntenie. Az ügyészség szerint a szerződések arra utalnak, hogy miután az állam eladta az értékes ingatlant, egy állami érdekeltségű kft. ezt – az adásvételi ár többszöröséért – visszabérelte, ráadásul az átépítéséhez jelentős összegű beruházást is biztosított. Így a cégek által megkötött bérleti szerződés érvénytelen, mert színlelt szerződésnek számít, jó erkölcsbe ütközik, valamint az állami tulajdonú cég számára feltűnően előnytelen.
