Az idei első negyedévben hirtelen megtorpant a lakásépítés lendülete: január–márciusban 7118 lakás kapott használatbavételi engedélyt, valamint 9858 új lakásra adtak ki építési engedélyt. Az előbbi egy, az utóbbi pedig nyolc százalékkal marad el a múlt év azonos időszakától. A visszaesés nem a vidéki településekre, inkább a fővárosra jellemző: a KSH adatai szerint a vidéki városokban a tavalyihoz képest három százalékkal több lakásra és házra kértek használatbavételi engedélyt, míg a községekben 13 százalékos a növekedés. A tavalyi nagy depresszió után a megyék többségében a használatba vett lakások számának növekedését tapasztalták: öt megyében ez több mint kétszeres volt, míg a legnagyobb visszaesés Zala megyében (27 százalék) és a fővárosban (24 százalék) következett be.
Módosult kissé a befejezett lakások összetétele: visszaesett a vállalkozói lakásépítés, s ezzel együtt a többszintes, többlakásos és lakóparki építkezések, valamint az eladásra épített lakások száma és aránya egyaránt. Visszaesés elsősorban a fővárosban következett be – lakástípusonként 23–28 százalékkal. Valkó Dávid, az Otthon Centrum (OC) Rt. vezető elemzője szerint az első negyedévből még korai volna komoly következtetéseket levonni 2006 egészére. Ráadásul az OC nemrégiben készült felmérése szerint a beruházók csak a fővárosban idén összesen mintegy 13 ezer új lakást terveznek építeni, azaz könnyen rekord is összejöhet.
Pozitívum viszont, hogy idén a lakások átlagos alapterülete két négyzetméterrel, 89 négyzetméterre nőtt. A vásárlók mindazonáltal egyre inkább kicsiben gondolkodnak; különösen a fővárosban. Idén a hatvan négyzetméternél kisebb lakások aránya megközelítette a 60, míg a megyei jogú városoknál 39 százalékot, a 40 négyzetméternél is kisebb újonnan átadott lakások aránya pedig Budapesten 18 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 16 százalékról, vidéken szintén magasabb lett, 8,9 százalékot tesz ki – derül ki a KSH lapunk számára készített részletes adataiból.
