Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bármi történik, a lakáshiteleknél a lakosság továbbra is bízik a devizaalapú eladósodásban, míg az államilag támogatott kölcsönök népszerűsége gyorsan csökken – derül ki a KSH legújabb felméréséből. (A hivatal 2001-ben vezette be ezt az adatgyűjtést; a mostani felmérésben 20 bank, 3 jelzáloghitel-intézet, 168 takarékszövetkezet és 4 hitelszövetkezet szolgáltatott adatot.) Eszerint 2005 egészében a lakáscélra felvett támogatott átlaghitel összege 4,9, a nem támogatotté 4,2 millió forint volt, míg egy évvel korábban még 5,0, illetve 3,2 millió forintra rúgott. A lakáshitelek állománya 2242 milliárd forint volt a múlt év végén, ez a GDP mintegy 10 százalékát tette ki. Az adatszolgáltató társaságok 2005 első felében 55,2 ezer, a másodikban pedig 65,9 ezer lakáshitelt engedélyeztek összesen 537,9 milliárd forint értékben; így a hitelek száma két százalékkal mérséklődött, míg összegük öt százalékkal emelkedett 2004-hez képest. Ezen belül az előző évihez mért gyorsulás a második félévben volt jelentős (10, illetve 22 százalék).
A múlt évben tovább mérséklődött az államilag támogatott kölcsönök aránya, miközben a – kockázatosabbnak tartott – devizaalapú hitelek térnyerése töretlen. Az újonnan megítélt hiteleknél 2005-ben a deviza súlya darabra 50, értékben pedig 57 százalék volt, az átlagos hitelösszeg pedig 5,0 millió forintra nőtt. Összességében az év során a lakáscélú hitelek összegének 59 százaléka volt devizaalapú. Tavaly az engedélyezett lakáshitelek csupán 35,7 százaléka tartozott a támogatott körbe (nem támogatott forinthitelt ugyanis csupán mutatóba vesznek fel a háztartások), szemben a 2004-es 62 és a 2003-as – csúcsévnek tekinthető – 85 százalékkal.
Jelentős változás történt a folyósított lakáshitelek szerkezetében is. Amíg 2004-ben a pénz 51 százalékát az építésre és új lakás vásárlására fizették ki, addig 2005-ben ez az arány 34 százalékra csökkent. A leggyakoribb hitelcél a használt lakások vásárlása, értékbeli súlya 35-ről 50 százalékra ugrott. A lakáscélú hitelek átlagos futamideje tavaly 13,6 év volt – gyakorlatilag megegyezik a 2004-essel –, a hitelcélok közül a lakásépítésnél 18,1, új lakás vásárlásánál 17,6 év, a használt lakás vételénél pedig 12,3 esztendő.
