A tavaly novemberi és decemberi gyorsítás után mérséklődött az építőipar lendülete, az ágazat termelési volumene ugyanis kiigazítatlanul 14,1, munkanaptényezővel kiigazítva pedig 12,8 százalékkal bővült év/év alapon 2006 első havában. A kibocsátás szezonálisan és munkanaptényezővel korrigálva 0,3 százalékkal haladta meg a decemberit – adta hírül a KSH.
Az alágazatok közül a legnagyobb, a szerkezetkész épületek építése januárban 18,7 százalékkal emelkedett, míg az épületgépészeti szerelésé 1,8 százalékkal csökkent, a befejező építésé viszont 39 százalékkal megugrott. Építményfőcsoport szerinti bontásban az épületek építése 2006. januárjában 5,1 százalékkal, az egyéb építményeké pedig 25,6 százalékkal nőtt. A bővülés továbbra is elsősorban az úthálózat-fejlesztési munkáknak köszönhető.
Termelésnövekedés – a Dél-Alföld kivételével – minden régióban megfigyelhető, a legnagyobb dinamikát a közép-dunántúli (+83 százalék) és az észak-magyarországi (+101 százalék) székhelyű szervezetek produkálták 2006 első hónapjában. Az ágazat kilátásai januárban is kedvezőek maradtak: a hónap során aláírt újabb kontraktusoknak köszönhetően a cégek január végi szerződésállománya 13,3 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Ezen belül az egyéb építményeknél – részben a 2004-es magas bázis ellenére – tízszázalékos a gyarapodás, míg az épületekre kötött szerződések állománya 23 százalékkal nőtt.
A januárban kötött új szerződések volumene 136 százalékkal haladta meg a 2005. januárit; ezen belül az épületek építésére kötöttek volumene csupán kismértékben nőtt, az egyéb építményeké viszont 4,4-szeresére emelkedett, az utóbbinál a növekedés oka két nagy értékű munkára – az északi M0-s Duna-híd, és egy szennyvíztisztító építése – aláírt szerződés volt.
