Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bérdinamika 2006 első hónapjában sem akart tudomást venni a tartósan alacsony inflációról. A bruttó átlagkeresetek ugyanis 6,1, a nettók pedig 7,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, így a januári reálkereset – a fogyasztói árak 2,7 százalékos növekedése mellett – 4,8 százalékkal nőttek – adta hírül a KSH. Eszerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havonta átlagosan bruttó 195 500 forintot kerestek az idei első hónapban. A két szféra bérdinamikája újra összehasonlíthatóvá vált: januárban a versenyszektorban a bruttó átlagbér 8,1, a közszférában 4,7 százalékkal emelkedett, a nettó keresetek dinamikája pedig 8,7, illetve 6,7 százalék volt. Januárban a nemzetgazdasági átlagos nettó átlagkereset 124 200 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 83 400 forint, a szellemieké 170 200 forint. E kétféle munkakörben nagyok a különbségek az egyes ágazatoknál. A legnagyobb eltérést a pénzügyi tevékenységnél (84, illetve 226 ezer forint), valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatnál (71, illetve 144 ezer forint) mérték; a dolog szépséghibája, hogy a pénzügyeknél fizikai munkakörben csupán kétezren dolgoznak, így ennek súlya csekély. Sokkal fontosabb, hogy a versenyszférában a szellemi területeken átlagosan 84 százalékkal magasabb a nettó bér (78, illetve 144 ezer forint), míg a költségvetési szektorban az eltérés 68 százalék (120, illetve 201 ezer forint). A feldolgozóiparban, amely a statisztika által számon tartott másfél millió fizikai munkás egyharmadának ad munkát, az eltérés 83 százalék (84, illetve 153 ezer forint). A többi nagy foglalkoztatási terület közül a különbség az építőiparban 72, míg a kereskedelemben 87 százalék.
