A magyar deviza hétfőn megkóstolta a 255-ös szintet az euróval szemben, ám ezzel együtt sem várható további gyors vagy erőteljes gyengülés – vélik a piaci szereplők. A hét első napján az egész régióra jellemző volt a gyengülés – a zloty például a 3,83-as szintet tesztelte –, ráadásul a forint viszonylag lomhának számít. Váratlan esemény híján a forint árfolyama az áprilisi választásokig a 253,5 és a 255,5 közötti sávban ingadozhat – mondta a NAPI Online-nak Kolba Miklós, az ING Bank üzletkötője. Egy esetleges forintválságtól csak akkor kell tartani, ha az új kormány reformlépései nem lesznek hitelesek a befektetők számára. Rövid távon nem lesz forintválság, hiszen egyelőre a globális likviditás is erősen tartja a forintot; ráadásul az eddigi tapasztalatok alapján már kis hozamemelkedés esetén is erős külföldi érdeklődés tapasztalható – mondta a NAPI Gazdaságnak Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője az augusztusi új fiskális irány, valamint a szeptemberi új konvergenciaprogram nyomán számít árfolyamváltozásra. Egyes elemzők szerint viszont egészen az őszi önkormányzati választásokig jegelődik az árfolyam, mondván, addig nem lehet konkrét lépésekre számítani.
Mindazonáltal az utóbbi hetekben jócskán kijutott negatív hírekből. Amikor a Moody’s február 22-én stabilról negatívra rontotta Magyarország A1-es besorolásának kilátásait, azzal a harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő is egyértelműen artikulálta negatív megítélését a magyar fundamentális folyamatokról. A döntés más olvasata szerint Magyarország most időt kapott, hogy rendbe tegye költségvetését. A pesszimistákhoz csatlakozott a múlt héten a Goldman Sachs is, amely szerint a 2006-os költségvetési hiány valós mérete sok piaci szereplőt meglep majd, és jelentős a kockázata annak, hogy a választások után a hitelminősítők rontják a magyar adósság osztályzatát. Egyelőre jó jelnek számít, hogy a ma árazandó új, 25 milliárd jenes magyar szamurájkötvény előzetes hozamfelársávja 0,09-0,1 százalékpontra szűkült.
