napi gazdaság
Közép- és Kelet-Európában, illetve a volt Szovjetunió országaiban 1998 és 2003 között a dinamikus gazdasági növekedés, kisebb részben az egyenlőtlenség csökkenése nyomán 40 millió ember került ki a szegénységből – állapította meg a Világbank legfrissebb jelentése. A térségben 1998-ban a lakosság ötöde élt a szegénységi küszöb alatt, két évvel ezelőtt viszont már csak 12 százaléka. (A Világbank a régió esetében a 2,15 dollárnál kevesebből élőket tekinti szegénynek.) Számottevő mértékben mérséklődött bizonyos országokban a háztartások fogyasztási szintjével mért egyenlőtlenség is, de szinte sehol sem tudták a szegénységet a foglalkoztatás bővítésével csökkenteni. A régió országaiban kifejezetten alacsony a foglalkoztatási ráta, ami ronthatja a helyzet további javításának esélyét. Vonatkozik ez Magyarországra is, ahol egyébként a vizsgált országok közül a legkisebb volt a szegénység 2003-ban: a Világbank adatai szerint statisztikailag nem volt kimutatható a napi 2,15 dollárnál kevesebből élők aránya. A Tárki mércéje ugyanakkor azt mutatja, hogy a magyar lakosság 10,9 százaléka tekinthető szegénynek, harmada pedig legalább egy tekintetben hiányt szenved. A szegénység öngerjesztő folyamat is, hiszen például az olcsóbb vásárlási lehetőségekhez sokszor épp azok nem férnek hozzá. akiknek leginkább szükségük volna rájuk. Van, aki persze nem is ismeri ezeket a szempontokat: Magyarország 150 leggazdagabb lakosa – erős szórással – átlag fejenként 7,6 milliárd forintból költekezhet.
