Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Meglehetősen ambiciózus cél volt a 2008-as euróbevezetési dátum, és ma már megállapítható, hogy a korábban elképzelt utat változatlan formában a magyar gazdaság nem képes befutni – jelentette ki Draskovics Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Elemző Központja (Stratek) által az euróról rendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelynek házigazdája Szekeres Imre államtitkár volt. Draskovics szerint a korábban meghatározott dátumból nem lehet mechanikusan levezetni egy újabbat, mondván, hogy az első év ugyan nem sikerült, de már 2009-re a korábban meghatározott menetrendben megvalósítható a bevezetés. A PM-ben készülő konvergenciaprogram eddigi változatai egy nem túl távoli, 2009-2010-es időpontban gondolkodnak. Draskovics szerint ugyanakkor az sem jelenthet lazuló fiskális politikát, ha végül a későbbi dátum mellett döntenek.
A kormány joga elhatározni, hogy mekkora áldozattal járó euróbevezetési pályát jelöl ki, az MNB azt támogatja majd, s magára nézve kötelezőnek ismeri el – mondta Járai Zsigmond jegybankelnök. Az egységes európai deviza bevezetéséhez a legfontosabb kritérium egy hiteles program megalkotása, amely alacsony inflációra és „harmonikus jövedelempolitikára” épül. A maastrichti kritériumokhoz történő alkalmazkodás azzal az előnnyel is jár, hogy külső fegyelmet kényszerít a gazdaságra, amely állandó ellenőrzéssel párosul. A legfontosabb célnak tekintett árstabilitás az MNB álláspontja szerint 3,5 százaléknál alacsonyabb inflációt feltételez, ezt kell elérni a sikeres konvergenciához – mondta Járai.
A jegybankelnök nem érzi azt a támogatást a társadalom, a munkaadók és a szakszervezetek részéről, amely más euróbevezetésre készülő országban a kellő időben megvolt.
Nem az a legnagyobb baj a maastrichti kritériumokkal, hogy túlzottan szigorúak; nagyobb probléma, hogy súlyos ellentmondás feszül közöttük – jelentette ki Surányi György, az MNB korábbi elnöke. A kritériumok rugalmatlan alkalmazása komoly növekedési áldozattal jár, és az államháztartás folyamatos kiegyensúlyozottságára vonatkozó kitétel sem alátámasztott közgazdasági szempontból.
Ki kell alakítani a „stabilitás kultúráját” annak érdekében, hogy a konvergenciafolyamat sikeres legyen – mondta Oblath Gábor, a jegybank monetáris tanácsának tagja. Ez Oblath szerint magába foglalná azt, hogy a mindenkori kormány nem ígér többet, mint amire lehetősége van, a munkavállalók nem követelnek a termelékenység növekedésénél gyorsabban növekvő béreket, a munkaadók pedig leértékelt forintot. Téves nézet a közgazdasági gondolkodásban, hogy egy Magyarországhoz hasonló kis nyitott országnak rugalmas árfolyamrendszerre lenne szüksége – véli Oblath. Az ország érdekeinek a legjobban az euróövezethez való csatlakozás felel meg, így lehet megelőzni, hogy „kint maradjunk a hidegben”, kitéve a pénzpiaci fertőzéseknek – tette hozzá Oblath.
