Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly 35,5 ezer lakásra adtak ki használatbavételi és s több mint 59 ezer újra építési engedélyt az építésügyi hatóságok. Így a használatba vett lakások száma 13 százalékkal, míg az új lakásépítési engedélyeké 22 százalékkal haladta meg a 2002-est – adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A lakásépítés ilyen gyors növekedését az évközi adatok nem vetítették előre, így ez jórészt az utolsó három hónapban – alapvetően a lakáspolitikai változások hatására – bekövetkezett fellendülés következménye. Ezt jelzi, hogy a tavalyi utolsó negyedévben 39 százalékkal több új építési és 28 százalékkal több használatbavételi engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint 1986 óta egyetlen évben sem adtak ki annyi új építési engedélyt, mint 2003-ban, és 1991 óta nem volt olyan sok befejezett lakás mint tavaly.
A statisztikusok szerint a látványos mennyiségi növekedés a lakásépítés szerkezetében és minőségében nem hozott lényeges módosulást, a jellemzők hasonlóak az előző évihez. A múlt évben használatba vett lakások közel kétharmadát (62 százalék) a lakosság, 31 százalékát vállalkozások építtették, míg 4 százalék az önkormányzati építkezések aránya. A többségében saját használatra épült lakások mellett 11 és fél ezret értékesítésre szántak, s 1600 a bérlakások száma.
Tavaly 5,4 millió négyzetméter lakóépület és 4 millió négyzetméter nem lakóépület beépítésére adtak ki építési engedélyt. Ez az előbbinél 23 százalékos, az utóbbinál 13 százalékos növekedést jelent.
A lakások átlagos alapterülete 95 négyzetméter volt 2003-ban, s 412 nap az átlagos kivitelezési idő, ami egy hónappal rövidebb, mint 2002-ben. A 2003-ban megszűnt közel 5600 lakás 14 százalékkal több, mint az előző évben. Leginkább az új építkezések miatt nőtt a lakásmegszűnések száma, s egyben ez jelenti a megszűnések legfőbb okát is.
