Az elemzők szerint már elkezdődött az infláció emelkedése, a trend várhatóan a jövő évben fordul meg. Ennek azonban feltétele, hogy a jegybank prognózisa és a 2004. januári áfaemelés hatásai nem épülnek be tartósan az inflációs várakozásokba. A konszenzus szerint idén novemberben 5,1 százalékra nő az év/év alapon számolt infláció - az októberi 4,9 százalékról -, majd decemberre 5,2 százalékra gyorsul. A 2004. decemberi érték pedig még magasabb szinten, 5,6 százalékon várható, majd 2005 decemberére 3,8 százalékra esik vissza. Az utóbbi érték alatta van a jegybank 4,0 százalékos inflációs céljának.
Jelenleg a 9,5 százalékos jegybanki kamat a legmagasabb az EU-hoz jövőre csatlakozó tíz ország közt, az első kamatcsökkentést az elemzők többsége csupán a jövő év első felére várja. Csekély vigasz, hogy a piac szerint az MNB már nem emeli tovább irányadó kamatát. A külföldi befektetők piaci viselkedése arra utal, hogy a magyar makrogazdasági és piaci kockázatok mellett nem hajlandóak magyar papírba fektetni ennél alacsonyabb kamatra.
A folyó fizetési mérleg hiánya ugyanis igen magas: a piac 2003-ra - a korábbinál 200 millióval nagyobb - 4,62 milliárd eurós folyó hiányra számít, ez a GDP csaknem 7 százaléka. Ennél alig kisebb a 2004-es 4,44 milliárd eurós prognózis. Magyarország továbbra is nagymértékben rá van utalva a külföldi finanszírozásra. A piac szerint az egyensúlytalanságok nyomán a hivatalos célszámhoz képest egy évvel későbbre, 2009-re tolódhat az euró magyarországi bevezetése.
