Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ERM II-höz történő csatlakozás előfeltétele az Európai Központi Bank (ECB) és az euróövezeten kívüli nemzeti központi bankok közötti egyezményhez (Központi Bank Egyezmény) történő csatlakozás - tájékoztatta lapunkat a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A megállapodás nem köthető meg Magyarország EU-taggá válása előtt. Az egyezményhez való csatlakozást az ECB kezdeményezi. A csatlakozás úgy történik, hogy az ECB elnöke, az euróövezeten kívüli EU-tagállamok jegybankelnökei és az MNB elnöke egy közös dokumentumot írnak alá.
Az egyezmény aláírását követően az ERM II-be való belépési kérelmet a kérelmező ország minisztere és jegybankelnöke nyújtja be közösen az adott időszakban az EU elnökségét ellátó országnak címezve. A belépés alapparamétereiről (centrális paritás, sávszélesség, időzítés) a döntést a gazdasági és pénzügyi bizottság (EFC) ERM II bizottságának speciális ülése hozza meg, konszenzussal. Ennek résztvevői a kormányok által delegált tagok, a nem euróövezeti központi bankok által delegált tagok, két-két képviselő az ECB-től és az Európai Bizottságtól, valamint az EFC elnöke. Az eljárás végig szigorú diszkréció mellett zajlik.
Az euró 2008-as magyarországi átvétele feltételezi a maastrichti kritériumok 2007 tavaszára történő teljesítését. Ekkor az Európai Bizottság konvergenciajelentésében elbírálja a magyar konvergenciateljesítményt, majd - pozitív elbírálás esetén - az EU pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) dönthet Magyarország csatlakozásáról.
A jegybank szerint a konvergenciafeltételek közül a legnagyobb bizonytalanság az árfolyam-kritériumot övezi. Egy lehetséges értelmezés szerint az ERM II-höz való csatlakozást követően a referenciaidőszakban az árfolyamnak egy szűk sávban kell mozognia, viszont nem jelenti az árfolyam-stabilitási kritérium megsértését, ha e tartományból tartósan az erős irány felé mozdul el a 15 százalékos határon belül, sőt adott esetben a központi paritás felértékelése is megengedett. A szűk sáv gyenge szélének átmeneti átlépése is tolerálható, amennyiben azt valamilyen „pénzügyi fertőzés" okozza.
A konvergenciakritériumok mielőbbi teljesítése mellett fontosak a kötelezettségek is, amelyek közvetlenül EU-tagságunkból adódnak. Az árfolyam-politikán túl a gazdaságpolitika egyéb területein is figyelembe kell venni a maastrichti szerződés és a vonatkozó joganyag rendelkezéseit. A költségvetési politikánál például alapszabály, hogy a tagállamoknak kerülniük kell a költségvetési hiányt. A szerződés alapkövetelményeit kiegészítő, szigorító követelményeket állít a Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SNE). Jóllehet a deficit kerülése és az SNE valamennyi EU-tagállamra vonatkozik, túlzott deficit fennállása esetén szankciókat csak az euróövezethez tartozó tagállamokkal szemben alkalmaznak. Bár Magyarországra - mint az euróövezethez nem tartozó tagállamra - nézve az előírások megsértése nem jár gazdasági szankciókkal, a konvergenciaprogramban (ez váltja fel 2004-től a csatlakozó országok által eddig készített előcsatlakozási programot - PEP) vállalt és az európai hatóságok által is jóváhagyott konvergenciapályáról való letérés a Kohéziós Alapból származó források egy részének elzárását vonhatja maga után.
