Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi években a szakképző iskolai képzéssel szemben az érettségit, illetve az ezt követően szakképzettséget is adó szakközépiskolák felé fordult a továbbtanulni szándékozó fiatalok érdeklődése - állapította meg az Állami Számvevőszék a szakképzési struktúra vizsgálata nyomán. Emiatt a korábban tiszta profilú szakmunkásképző iskolák a képzési struktúrájukat szakközép-iskolai képzéssel bővítették. Így a pályakezdők - és ebből következően a pályakezdő munkanélküliek - között nőtt a magasabban képzettek száma és részaránya, míg a szakmunkás végzettségűeké csökkent.
A jogszabályok által kikényszerített struktúraváltáson túl azonban a szakmaszerkezet belső változásai kevésbé jelentősek. Profilváltásra csak azon iskolákban került sor, ahol a gazdaság szereplőivel szoros kapcsolatot tudtak kialakítani, illetve ahol az oktatott szakmák társadalmi presztízse mozgatta a tanulói igényeket. Az ÁSZ szerint a végzett tanulók jelentős részének munkanélkülivé válása arra utal, hogy a szakképzés rendszere még ma sem képes rugalmasan reagálni a munkaerőpiac igényeire. Olyan szakmákban, szakmacsoportokban is folyik képzés, ahol a végzősöknek rossz az esélyük az elhelyezkedésre.
Ahhoz, hogy a szakképzés szerkezete összhangba kerüljön a munkaerőpiac igényeivel, kiszámítható gazdasági környezetre, legalább középtávú tudatos tervezőmunkára és helyi koordinációra, az együttműködő felek közötti sokoldalú, egységes rendszerű információáramlásra van szükség - vélik a számvevők. Legutóbbi vizsgálatuk szerint a korábbi ellenőrzési javaslataik nagy része nem vagy csak formálisan teljesült, annak ellenére, hogy a kilencvenes évek közepén két kormányhatározat is született a szakképzés távlati fejlesztési programjának kidolgozása érdekében.
Az oktatási tárca 1998 és 2002 között nem rendelkezett olyan hosszú és középtávú tervvel, amely koncepcionálisan meghatározta volna a szakképzés feladatait. A gazdasági kamarák - az időközben önkéntessé váló kamarai tagság miatt beszűkülő anyagi forrásaik és információbázisuk következtében - már nem rendelkeztek megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel ahhoz, hogy önállóan felmérjék a megyék vállalkozásainak rövid és középtávú munkaerőigényét, fejlesztési irányait. A munkaerőpiac és a képzés összhangjának megteremtését gátolja, hogy a gazdaság szereplői fejlesztési programok, koncepciók hiányában maguk sem ismerik a területük középtávon várható változásait és ennek szakemberigényét.
Némi vigaszt jelenthet, hogy az iskolarendszerű szakképzéssel összefüggő problémák többségét tavaly az oktatási tárca már feltérképezte, s jogszabály-előkészítő munkájával a szükséges változások egy részét megalapozta. Ennek alapján hozta meg a kormány az új határozatát az iskolarendszerű szakképzés munkaerőpiac által igényelt korszerűsítéséről, valamint májusban a parlament elfogadta a szakképzésről szóló törvény módosítását.
