Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hidegétkezési jegyek adómentes értékhatárának 3 ezer, a melegekének 6 ezer forintra emelése jelentősen növelné az áfabevételeket, ezért nem változtatná számottevően a költségvetés egyensúlyát - mondta Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója. Az adómentes rész az élelmiszerboltokban levásárolható hidegutalványnál jelenleg havi kétezer, a melegutalványnál pedig négyezer forint.
A jelenlegi 14 milliárd forintnyi melegutalvány kibocsátása 37 milliárdra nőne a változtatás nyomán, míg a hidegétkezésnél a mostani 44 milliárdról 77 milliárd forintra emelkedne a forgalom - állítja az Étkezési Utalvány Forgalmazó Egyesülés megbízásából a GKI és a Szonda-Ipsos által készített tanulmány. Az állam számára is megérné a változtatás, mivel az áfabevételi többlet 3,7, illetve 11,6 milliárd forint volna. A felmérés szerint a növekvő jegykibocsátás azonban csak kisebb részben helyettesítené a bérfejlesztést.
Az étkezési és az ebédutalvány közti alapvető különbség az, hogy az étkezési utalvánnyal fogyasztásra kész (hideg) étel vásárolható élelmiszerboltokban vagy éttermekben, az ebédutalvánnyal pedig meleg étel fogyasztható a munkahely közelében, szigorúan a munkavégzés napján. A támogatók véleménye szerint az adóbevétel-kiesésnél jóval nagyobb többletforgalmat generál az adómentes rész emelése. Az adómentes határ növelése nyomán különösen a melegétkezési utalványok iránt növekedhet az érdeklődés. Az étkezési jegyek adómentes határát az Országgyűlés hagyományosan nehezen emeli. Legutóbb tavaly év végén szánták el magukat a változtatásra, akkor a mentes rész a hidegutalványnál 600, a melegutalványnál pedig 1800 forinttal nőtt. Ezt megelőzően azonban négy éven át változatlan volt a limit.
