Amennyiben a bírák szándékosan nem tartják be a határidőt, az OIT előterjesztésében akár az érintettek felmentését is indítványozhatja - mondta a főosztályvezető. Az OIT szabályzata szerint a vagyonnyilatkozat hatálya kiterjed a magasabb vezető állású bírósági tisztviselőkre, ügyintézőkre, a fővárosi, megyei bírósági végrehajtókra és helyetteseikre, továbbá a hivatásos pártfogókra is. Az érintetteknek hozzátartozóik vagyonáról és adatairól is számot kell adniuk - itt a személyes adatok kezelésével összefüggésben felhatalmazó nyilatkozatot is tesznek -, így becslések szerint a bírák vagyonbevallása az egy háztartásban élőkkel együtt mintegy 8-10 ezer embert érint közvetlenül. A kötelezettség ugyanakkor nem terjed ki a népi ülnökökre és a választott bírákra. A szakember elmondta, hogy a bíráknak a következő bevallást három év múlva, 2004. március 31-ig kell megtenni és szükség esetén a két nyilatkozatot vetheti össze a munkáltatói jogkör gyakorlója.
Lapunk megkeresésére a Legfőbb Ügyészség sajtóreferensre, Kollár Zsuzsanna elmondta, hogy a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel érintettek száma 2100 ember, hetven százalékuk eddig eleget tett kötelezettségének. Szándékos mulasztás esetén, továbbá ha valaki szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, avagy a nyilatkozatot és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja, megszűnik a szolgálati viszony. A következő vagyonnyilatkozatot, hasonlóan a bírákhoz, 2004. március végéig kell megtenni.
A köztisztviselői törvény július 1-jei módosítása mintegy 25 ezer köztisztviselőt, 3-4 ezer hivatásos szolgálatot teljesítő rendvédelmi alkalmazottat, a velük egy háztartásban élő hozzátartozóikkal együtt összesen körülbelül 80 ezer személyt érint.
Drávucz Péter
Drávucz Péter