Az Országgyűlés hétfői ülésén a napirend előtti felszólalások között került elő a 14. havi nyugdíj témája.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője azt javasolta, hogy a jellemzően a multiknál, szuper- és hipermarketeknél bevezetett önkiszolgáló kasszák esetében a kormány kötelezze a tulajdonosokat arra, hogy fizessék meg azokat az adókat és járulékokat - a 15 százalékos személyi jövedelemadót, a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve a 13 százalékos szociális hozzájárulást -, amiket megspórolnak azzal, hogy nem élő munkaerőt alkalmaznak. Szerinte ebből a pénzből kellene tisztességesen emelni az alacsony nyugdíjakat. Az ellenzéki képviselő méltatlannak nevezte, hogy a kormány 14. és 15. havi nyugdíjat ígér, holott tudja, hogy a költségvetés bajban van, és lassan már az alacsony nyugdíjakat sem tudja kifizetni.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár erre válaszolva hangsúlyozta: az elmúlt 15 évben a nyugdíjasok számíthattak a kormányra, hiszen az inflációnak megfelelően emelték a nyugdíjakat, és több lépcsőben visszavezették a 13. havi nyugdíjat is. Hozzátette: 2010-hez képest több mint duplájára emelkedett a nyugdíjak összege, a vásárlóértékük pedig 25 százalékkal emelkedett.
A kormány dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén, amit 2-4 év alatt lehetne megtenni, de ehhez gazdasági erő kell, ami összefüggésben van a békével
- közölte Czomba Sándor az MTI tudósítása szerint.
Azt is mondta: a kormánynak továbbra is célja, hogy segítse a nyugdíjasok munkavállalását, és bármilyen eszközre nyitottak, ami ezt segíti.
A Portfolio úgy számolt: a teljes 14. havi nyugdíj bevezetése számottevően megemelné a költségvetés nyugdíjkiadásait. A 2026-ra tervezett 7816 milliárd forintos nyugdíjkiadás (a GDP 8,2 százaléka) akár 8400 milliárd forintra is nőhetne, ami a GDP 8,8 százalékát jelentené. A 14. havi juttatás várhatóan közel 600 milliárd forintba kerülne évente.