Befektetés

Az utolsó órában nullázódott a plusz

Bár a nap jó részét a pozitív nemzetközi hangulatban a forint erősödésével párhuzamosan a pozitív tartományban töltötte a BUX, a májusban komoly ugrást felmutató áht-hiányadatra, illetve a várakozásokkal szemben további konkrét lazítási szándékra egyáltalán nem utalva Ben Bernanke Fed-elnök lebeszélte a piacokat. A napon belüli csaknem kétszázalékos pluszhoz képest a mutató a zárás előtti percekben a negatív tartományban is megmártózott, végül kissé visszakapaszkodva, 0,3 százalékos emelkedéssel, 16 990 ponton búcsúzott, alulteljesítve nemzetközi társait. A mozgáshoz ezúttal az idei átlagnak megfelelő, valamivel 11 milliárd forint feletti forgalom párosult. A blue chipek mezőnyében a nemzetközi fejleményekre és a magyar gazdasági adatokra legérzékenyebb OTP volt a sereghajtó, a bankpapír 1,2 százalékkal, 3406 forintra rontott. Szenvedett a Richter is, a gyógyszergyártó részvényei csak a zárás felkötésének köszönhették, hogy nem a 36 500 forintos napi mélyponton, hanem kicsivel feljebb, 36 750 forinton végeztek, ami 0,7 százalékos értékvesztést takart. Szektortársa, az Egis viszont szárnyalt, az utolsó pillanat felrántásának köszönhetően 3,5 százalékkal, 14 700 forintra javított. A vezető papírok közül a Telekom teljesített a legjobban, az Equilor által a tartás ajánlás fenntartása mellett 493 forintos éves célár megfogalmazása mellett a távközlési társaság papírjai 1,6 százalékkal, 444 forintra javítottak. A Mol is tartotta magát, 0,2 százalékkal, 16 525 forintra emelkedett, bár a nap folyamán járt 16 880 forinton is. A kisebb papírok közül a nap folyamán 2089 forintig is dráguló E-Star végül nem bírta tartani a tempót, és aránylag magas, 138 millió forintos forgalom mellett végül 2,3 százalékos mínuszban, 1838 forinton állapodott meg.

Problémás negyedéven van túl a CIG

Nem erősíthette meg szándékukban az első negyedévi visszafogott értékesítési adat azokat a potenciális befektetőket, akik számára a CIG Pannónia Biztosító a beszállás lehetőségét kínálja − ennek ellenére Horváth Béla, a társaság elnöke továbbra is bizakodó, hogy szeptemberig sikerülhet bevonni a korábban a Szolvencia II. és a működés miatt szükséges minimum 4 milliárd forintnyi friss tőkét a társaságba. Az életbiztosító rendszeres díjas bevétele a 2011-es 4,9 milliárd forintról 3,7 milliárd forintra esett az első negyedévben, ezen belül az új értékesítés a tavalyi 3,2 milliárd forintról 0,8 milliárdra szelídült. A piacon tartja magát az a vélemény, hogy a gyenge új szerzés a Brokernettel való nézeteltéréssel függ össze, ám a biztosító vezetői elütötték az erre vonatkozó kérdést: Csurgó Ottó vezérigazgató szerint az első negyedévben a partnerük értékesítése is visszaesett. Ám borítékolhatóan nem annyira, mint amit a CIG-es értékesítés mutat: a 2011-es 2 milliárd után a Brokernet mindössze 370 millió forintnyi új szerzést hozott a CIG-nek, részaránya a biztosító értékesítésében 69 százalékról 46 százalékra zuhant. A helyzet átmeneti lehet, mivel a hírek szerint azóta kiegyeztek és a Brokernet most már komoly tételt ad el az új termékből, a Novából.

Bernanke lebeszélte a piacokat

Ugyan a nyitásban a kínai kamatvágásra, majd a délelőtti relatíve sikeres, de emelkedő hozamokat hozó spanyol, illetve francia államkötvény-aukciókra élesen emelkedtek a vezető európai tőzsdeindexek, ám délután Ben Bernanke kongresszusi meghallgatása már csalódást okozott. A Fed elnöke ugyan leszögezte, hogy az eurózóna válságának további fokozódása esetén kész megvédeni az amerikai gazdaságot és pénzügyi rendszert, ám nyilatkozatából a befektetők azt szűrték le, hogy a júniusi kamatmeghatározó ülésen még nem dönt újabb lazításról a jegybank. A beszéd közben a nemzetközi tőzsdeindexek folyamatos lecsorgásba váltottak, így végül az FTSE−100 1,2, a DAX 0,8, míg a CAC−40 0,4 százalékos pluszban búcsúzott. Ezzel párhuzamosan a dollár is visszaerősödött az 1,26 fölötti szintekről 1,2575-ig. Londonban a kínai kamatvágásra elsősorban a nyersanyag-kitermelésben érdekelt cégek papírjai drágultak, a Rio Tinto 4, a BHP Billiton 2,5, míg a Vedanta 2,3 százalékkal drágult. Az emelkedést a bankrészvények erősödése is támogatta, a Barclays 2,7, a Lloyds pedig 3,5 százalékkal került feljebb. A német szektortárs Commerzbank 5,7 százalékot erősödött, míg a BMW 1,8 százalékkal emelkedett. Lapzártánkkor a Fitch három fokozattal, BBB-re minősítette le Spanyolország szuverén besorolását, ám a tengerentúli mutatók a hír utáni percekben érdemben nem reagáltak a hírre, a Dow Jones ipari átlaga 0,8, az S&P−500 0,5, míg a Nasdaq 0,2 százalékkal emelkedett. A bankpapírok közt viszont már akadt pár, amelyik a negatív tartományba csúszott, a Bank of America 1,1, a Morgan Stanley 1, a Goldman Sachs pedig 0,5 százalékos mínuszban forgott, míg a JP Morgan 0,8, a Citigroup pedig 0,2 százalékkal erősödött. Folytatta viszont esését az arany, amely 2,5 százalékkal, 1593 dollárra rontott unciánként.

Vételre ajánlja a KBC az Állami Nyomdát

A fundamentális szempontok alapján tartás helyett immár vételre ajánlja az Állami Nyomda részvényét a KBC Securities. A brókercég modellje alapján a részvényre 500 forintos fair érték adódik, ami jelentős felértékelődési potenciált jelent. A KBC elemzői mindezt arra alapozzák, hogy bár az árbevétel visszaesik, a cég nettó eredménye mégsem nem lesz annyira rossz, mivel az iparágban jelentkező kereslet-visszaesést ellensúlyozzák majd a költségcsökkentések. Az ez évre vonatkozó árbevétel-várakozását 16,5 milliárd forintra csökkentette a brókerház, ami így 3,8 százalékos éves visszaesést jelent. A nettó eredmény azonban még így is 1,5 százalékkal nőhet az elmúlt évhez képest. A szektortársakhoz viszonyítva jelentős az Állami Nyomda osztalékhozama is a KBC szerint: 11 százalék közelében van, és az osztalék szintje fenntarthatónak tűnik még az ideinél alacsonyabb osztalékfizetési ráta esetén is.