Befektetés

Átmeneti volt csak a forint gyengülése

A jó amerikai ingatlanpiaci adatok tovább fokozták a kockázatvállalási kedvet, így újra elérte az 1,2820-at is az euró/dollár keresztárfolyam. Az euróerősödést még a francia leminősítés is csak átmenetileg akasztotta meg, az ázsiai kereskedésben már újra az 1,28-as szint fölött járt a kurzus. A Moody\'s reggeli nyilatkozata, miszerint további leminősítések is lehetnek, óvatosabbá tehetik a befektetőket − véli Bámli Károly, a Commerzbank devizakereskedője. Jó hírek esetén azonban, ha az euró az 1,2808-as technikai szint felett tud maradni, további emelkedés is jöhet. Mindezek nyomán a forint is jól tartotta magát kedden. A reggeli nyitásban ugyan volt egy 1 forintos gyengülés, ami a francia leminősítéssel hozható összefüggésbe, de az árfolyam gyorsan stabilizálódott, és 282 alatt forgott szinte egész nap az euróval szemben. Úgy látszik, a piacokat egyelőre nem zavarja, hogy távol van az IMF-megállapodás. Az ÁKK 50 milliárd forintért hirdetett meg értékesítésre három hónapos diszkontkincstárjegyeket kedden, az aukció azonban kudarcba fulladt: a beérkezett valamivel több mint 67 milliárd forintos ajánlattömeget látva 45 milliárd forintra mérsékelték az elfogadott mennyiséget. A kialakult 6,06 százalékos átlagos hozamszint 8 bázisponttal magasabb az előző napi referenciahozamnál.

Az EMABIT tartja a CIG Pannóniát

A szigorú költségracionalizálásnak köszönhetően a harmadik negyedévben már csak 488 millió forinttal romlott a CIG Pannónia eredménye; a társaság az ennek nyomán kialakult 3,041 milliárd forintos kilenchavi veszteséget még megfelelő szintűnek tartja ahhoz, hogy jövőre nyereségessé tudjon válni. A 16,865 milliárd forintos díjbevételen belül a legkomolyabb gondot az okozza, hogy az új szerződések bevétele 35 százalékkal elmaradva a tavalyi szinttől, 4,4 milliárd forintot tesz ki, ráadásul ennek az összegnek a felét már a nem életbiztosítással foglalkozó leányvállalat, az EMABIT hozza. Az újonnan kötött unit-linked szerződések száma egy év alatt 52 százalékkal, 5747-re esett. Az EMABIT viszont már 49 600 − persze kisebb értékű − szerződést kezel.

A horvátok padlóra küldték a BUX-ot

A tegnap közzétett horvát bírósági ítélet padlóra küldte a Mol részvényárfolyamát. A hír, miszerint a horvát kormány és a Mol által az INA-ra kötött megállapodások Horvátország számára előnytelenek, nem tett túl jót a Mol részvényének. Az árcsökkenés végül 17 400 forinton ért véget, ami közel 4 százalékos árfolyamgyengülést jelentett. Az olajpapír forgalma viszonylag magas volt, a 9 milliárd forintos tőzsdei összforgalomnak több mint harmadát a Mol adta. A papír esése kapcsán nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy néhány napja arról is felröppent a hír, hogy november folyamán a Richterhez hasonlóan a Mol is ki fog kerülni az MSCI indexből. Ez szintén komoly eladási hullámot generálhat. Egy biztos, a Mol ezúttal is nehezék volt a BUX-on: a vezető mutató a nap elején még 18 400 forint felett is tartózkodott, de végül épphogy − 57 ponttal − 18 000 pont felett maradt. Igaz, a zárásban mind az OTP, mind a Magyar Telekom csökkenésnek indult. A Mol közel 3,5 milliárd forintos forgalmához képest elenyésző volt az OTP 2,8 milliárdos pakettje, viszont kiemelkedően magasnak számít a Richter közel 2 milliárd forintnyi üzletértéke. A gyógyszerpapír 36 700 forinton kezdte a napot, azonban ezen az áron már felkeltette a vevők érdeklődését. Végül 1,37 százalékos áremelkedést produkálva, 37 300 forinton születtek rá üzletek. Az OTP-t kedden is adták a befektetők, ám a forgalomból is kiolvasható, hogy nem olyan nagy lendülettel. A részvényárfolyam végül 1,2 százalékkal csökkent, és az eladói nyomás csak délután négy után erősödött fel, így alakult ki a 3952 forintos záróár. Hasonló volt a helyzet a Magyar Telekom piacán is, hisz a 620 millió forint értékű üzletek zöme 410 forinton született és csak zárásban alakult ki a 2 százalékos veszteséget jelentő 406 forintos árfolyam.

Bernanke későn rontotta el a hangulatot

Bár jelentősebb makroadatok nem voltak, így is sok mindenre figyelhettek a befektetők kedden, hiszen leminősítettek egy nagy országot (Franciaországot a Moody\'s), a Közel-Keleten háborús feszültségek voltak, nagy tétje volt az eurózóna pénzügyminiszterei Görögországgal kapcsolatos tárgyalásainak, és fontos vállalati hírek is érkeztek. Az amerikai költségvetési szakadék megoldásával kapcsolatban a hangulat alapvetően pozitív volt még mindig, és délután kijött egy újabb kedvező amerikai ingatlanpiaci adat, ami enyhén pozitívba lendítette az európai tőzsdéket. A londoni FTSE−100 0,2 százalékkal emelkedett, míg a frankfurti DAX 0,7 százalékkal múlta felül hétfői záróértékét. A párizsi tőzsde vezető indexe, a CAC−40 0,7 százalékos emelkedéssel válaszolt az ország leminősítésére. A vártnál − és nagyobb riválisánál, a UBS-nél − jóval mérsékeltebb átszervezést bejelentő Credit Suisse volt az egyik leggyengébben szereplő részvény Európában, ám így is csupán 2 százalékot esett. Tetszett viszont a befektetőknek, hogy kiárazódott a Glencore és az Xstrata egyesüléséből a kockázat, így előbbi papír 3, utóbbi 2 százalékkal lett drágább. A Carrefour közel 3 százalékot emelkedett, miután bejelentette, hogy jó áron eladta indonéz részlegét. Az amerikai piacokon főként a Hewlett-Packardra figyeltek, amely visszatért 2002-es, dotcom buborék utáni árfolyamához, miután kiderült, hogy az általa tavaly felvásárolt brit Autonomy alaposan rászedte a céget − a részvényárfolyam 12 százalékkal zuhant. A lapzártánk idején beszélő Ben Bernanke Fed-elnök alaposan elrontotta az amerikai piacok kedvét: miután közölte, hogy a költségvetési szakadék jelentette fenyegetéssel szemben az amerikai jegybanknak nincsenek eszközei, nullából félszázalékos mínuszba estek az amerikai részvényindexek.