Rossz napja volt a tőzsdéknek
Az összes jelentősebb európai tőzsde esett és az amerikai indexek is mínuszban álltak lapzártánkkor − nem véletlenül, hiszen a görög kötélhúzás és az amerikai költségvetési politikai alku is borzolta a kedélyeket. Az eurócsoport Görögországgal kapcsolatos tárgyalásai ugyan nem fejeződtek be az európai piaczárás előtt, de az előjelek nem voltak biztatóak − ráadásul sok befektetőnek eszébe juthatott, hogy még egy megállapodás esetén sem lesz fenntartható a görög adósságpálya. Az amerikai költségvetési tárgyalásokról is az álláspontok megmerevedéséről szóló hírek érkeztek. A katalán függetlenségi törekvések megakadása viszont erősíthette a bizalmat. A nagyobb európai tőzsdék közül a frankfurti DAX csak 0,2 százalékot esett, a londoni FTSE−100 viszont 0,6, a párizsi CAC−40 pedig 0,8 százalékot vesztett a péntekihez képest. Európa végein a madridi IBEX−35 0,4, a milánói FTSE-Mib pedig 0,7 százalékkal esett. A Barclays közel öt százalékot zuhant, miután a Qatar Holding közölte, részesedésének egy részétől meg kíván válni. Ez a brit bankrészvények nagy részét is magával rántotta, de a szabályozáspárti új brit jegybankelnök, Mark Carney megnevezése is közrejátszhatott ebben. Estek a spanyol bankok is, bár − talán a bankmentő csomag haladásáról szóló híreknek köszönhetően − kevésbé, mint az európai pénzügyi szektor egésze. Az olajvállalatokat Európa-szerte lehúzta a kőolaj jegyzésének visszaesése. A dán szélenergetikai cég, a Vestas Wind Systems viszont 21 százalékot ugrott, mivel bejelentette, hitelezői beleegyeztek egy újabb részlet folyósításába. Az amerikai tőzsdék mínuszban nyitottak és lefelé folytatták útjukat; lapzártánk idején az S&P−500 és a Dow Jones ipari átlaga 0,7, a Nasdaq pedig félszázalékos esésnél állt.