Befektetés

Átsúlyozzák a hét végén a CECE indexet

A jövő héttől új súlyokkal kereskednek a régiós részvényeket tömörítő CECE indexszel. Az átsúlyozás nyertesei a lengyel papírok, amelyek a cseh és a magyar részvények rovására növelik indexbeli súlyukat. A magyar papírok közül a Mol, az OTP és a Richter súlya is csökken, azonban nem drámai mértékben, így komolyabb eladói nyomásra nem kell számítani, ugyanakkor a mostani rossz hangulatra ez is rátehet egy lapáttal. A Mol esetében 1,82 százalékról 1,70 százalékra csökken a súlyozás, ami mintegy 1,5 millió részvény nettó eladását jelentheti. Az OTP aránya az indexen belül 1,93 százalékról 1,73 százalékra, míg a Richteré 1,89-ről 1,71-re esik. Ez a bankpapír esetében nettó 7,8 millió részvényt, míg a Richternél egymillió részvényt jelent. Mindez jól mutatja, hogy túl sok részvényt nem érint a változás, a rossz hangulatban azonban elképzelhető, hogy a pénteki zárásban furcsa árfolyammozgások lesznek.

Mégsem épít üdülőt a paksi atomerőmű

Közel félmilliárd forintos irányárral hirdeti eladásra beépítetlen balatoni ingatlanát az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. A több mint 15 ezer négyzetméteres, közművesítetlen, zöld növényzettel benőtt ingatlan minimális eladási ára 330 millió forint plusz áfa, vagyis közel 420 millió forint − derül ki az ajánlattételi felhívásból. A művelésből kivett, beépítetlen terület frekventált helyen, a volt szabadstrandhoz közel helyezkedik el. Az ajánlatokat augusztus 15-ig lehet benyújtani, 5 millió forintos ajánlati biztosíték letétele mellett. Az ingatlant 2005 végén vásárolta meg az erőmű, az akkori tervek szerint − a cégcsoportszinten bővülő igények későbbi kielégítéséhez − rekreációs és oktatási központ, illetve kereskedelmi szálláshely létesítése céljából − közölte érdeklődésünkre a társaság. A gazdasági körülmények, valamint a humán jóléti koncepció időközben azonban megváltozott, így a létesítményt nem valósítják meg, és ez a társaság terveiben sem szerepel, a telek azonban egyéb célokra nem hasznosítható.

A 300-as szint sok volt az eurónak

Minden feltörekvő piaci deviza gyengült, miután a Fed kijelentései alapján a vártnál hamarabb véget érhet a QE3 program. Így a forint vesszőfutása nem számít drámainak, bár ahogyan Kolba Miklós, az ING devizaüzletágának a vezetője fogalmazott, sokk azért érte a feltörekvő eszközöket. Ugyanakkor a 300-as szint háromszor is útját állta az euró erősödésének a csütörtöki napon, sőt estére már 298 közelében kereskedtek a közösségi devizával. Bár nem elképzelhetetlen, hogy az euró az elkövetkező napokban átlépi a 300-as szintet, tartósan e feletti árfolyamra a szakértők egyelőre nem számítanak. Kolba szerint inkább az a valószínű, hogy a 292 és 296 közötti sávba tér vissza a kereskedés.

Magyarázza a Szász-levelet a PSZÁF

Súlyosan téves minden olyan feltételezés, amely szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szándékában állt volna befolyásolni a Kúriát a devizahitelezés szakmai vonatkozásaival kapcsolatban − olvasható a felügyelet közleményében. A felügyelet szerint az elmúlt napok híreiben \"félremagyarázták\" Szász Károly elnök Kúriának írt levelét (amely szerint bankpánikot vagy akár államcsődöt is hozhat, ha a bíróságok a bankok számára hátrányos ítéleteket hoznának a devizahitel-szerződésekről szóló perekben − Napi Gazdaság, 2013. június 18.). Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy \"Szász fordítva ül a lovon, a devizahitelesekkel szemben védi a bankok érdekeit, miközben pozíciójánál fogva éppen ellenkezőleg kellene tennie\". A mostani közlemény szerint a Kúria kereste meg a PSZÁF-ot szakmai véleményt kérve, a felügyelet pedig ez alapján, és nem \"belső indítékból\" fogalmazta meg álláspontját. A Kúria kérdései szövegszerűen szerepelnek a levélben, egy részük közgazdasági, banküzemi tényekre, összefüggésekre, más részük jogi jellegű információkra irányul, így egyértelmű, hogy a bírói testület maga tett fel olyan kérdést, amely a lehetséges döntések gazdasági következményeire vonatkozik − olvasható a közleményben.