Maradék részvényeit is eladja Csányi?
Sok érdekesség hangzott el Csányi Sándor múlt hét szerdai sajtótájékoztatóján, amelynek teljes hanganyagát meghallgatva érdemesnek tartottuk visszatérni a témára. Lapunk ugyanis eddig csak a különböző híradásokból tájékozódhatott.
Európában vegyes, Amerikában pluszos nap volt
Vegyesen zártak a nyugat-európai vezető indexek, az FTSE−100 0,5, a DAX 0,7 százalékos veszteséget, míg a CAC−40 0,3 százalékos nyereséget hozott össze. A Stoxx Europe 600 index 0,2 százalékos mínuszt könyvelhetett el. Az a hír, miszerint Görögországnak hétfőn kiutalnak újabb négymilliárd eurót az EU/IMF-mentő csomagból, az ASE indexnek 2,6 százalékos nyereséget hozott. Az athéni indexet a Hellenic Telecommunications Organization 2,8 százalékos emelkedése is segítette. A madridi IBEX−35 − egyebek mellett a Banco Santander 0,9 százalékos emelkedésének köszönhetően − 0,9 százalékos pluszban, a milánói FTSE MIB 0,1 százalékos mínuszban zárt. A kiemelkedően jól teljesítők között volt a Belgacom cégcsoport, amelynek árfolyama 9 százalékot ugrott a vártnál jobb gyorsjelentése hatására. A szintén gyorsjelentő LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton részvényeinek 3,6 százalékos drágulást hoztak a cég második negyedéves számai. A Kering − a Gucci márka tulajdonosa − luxusszegmensében a második negyedévre 6 százalékos növekedésről jelentett, ami 4 százalékos árfolyam-emelkedést eredményezett. A pénzügyi szektorban a HSBC 0,4 százalékot esett, a BNP Paribas 0,8 százalékot emelkedett, a Société Générale pedig stagnált. Frankfurtban a DAX-ot az autógyártók, köztük a Daimler 2,3 százalékos esése húzta vissza a kínai gazdasági növekedés körüli aggodalmak miatt.
Nem sikerült az áttörés Budapesten
Még mindig nem tudta korrigálni lemaradását a BUX index a vezető tőzsdékhez képest. A magyar részvényindex mínusza a német DAX-hoz képest most nagyobb, mint 2009 tavaszán volt.
Kisebb veszteséggel számolnak az OTP-nél
Nem számítanak jelentős banki teherre a devizahitelesek újabb megmentése kapcsán első elemzői kommentárjaikban a szakértők. Az Erste szerint a kulcsmondat az, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek, ez ugyanis azt sugallja, hogy a veszteség az OTP esetében 17 milliárd forint, míg az FHB-nél 7 milliárd forint körül lehet évente. Jelenleg ez tűnik a legrosszabb forgatókönyvnek, mivel úgy látják, hogy van lehetőség a devizahitelek forinthitelre cserélésére, hasonló feltételekkel, mint a jelenlegi frankhitelek esetében. Így ez egyik szereplőnek sem jelent majd jelentős többletköltséget. A részvények értékelésére gyakorolt negatív hatás az OTP esetében így maximum 400 forint lehet, tehát van még tere az ár emelkedésének.
A részvényeket kell venni Amerikában
Az amerikai hedge-fund-menedzserek körében 16 hónapos mélypontra süllyedt a tízéves amerikai államkötvények kilátásainak megítélése − derül ki a TrimTabs/BarclayHedge által készített felmérésből. A megkérdezett 95 alapkezelő 48,3 százaléka negatív véleménnyel volt az említett kötvény árfolyamának várható alakulásáról, ez 6 százalékponttal magasabb az egy hónappal korábbi értéknél.
