A Budapesti Értéktőzsde vezetése az utóbbi hónapokban láthatóan nagy erőfeszítéseket tesz a forgalom drámai visszaesésének ellensúlyozására. Ha már a bankok a tőzsdét kikerülve kötik állampapírügyleteiket, a külföldi befektetők is elfordulnak a magyar részvényektől, a hazai spekulánsokat pedig a január elejétől hatályos szja-törvény szoktatja le a day-trade ügyletektől, logikusnak tűnt a gondolat, hogy a külföldi részvények kereskedésével lehetne fellendíteni a piacot. A tőzsdetitkárság az MMTS kereskedési rendszer szabad kapacitását felhasználva dolgozta ki a külföldön kibocsátott, elismert piacra (e kategória gyakorlatilag az OECD-országok tőzsdéit fedi, beleérte az olyan nem hagyományos piacokat is, mint például az amerikai Nasdaq vagy az európai Easdaq) már bevezetett értékpapírok szervezett kereskedelmét. A tőzsde kizárólag a kereskedési szoftvert bocsátja a szereplők - a részvényszekció valamennyi tagja, illetve a tőzsde bármely szekciójában kereskedő bankok közül mindazok, akik erre szerződnek a BÉT-tel - rendelkezésére. Az ügyletek elszámolása nem a megszokott rendben, a Keler közbeiktatásával történik, így a teljesítés is a felek kockázata, nincs automatikus Keler-garancia, illetve nem vehetők igénybe a tőzsdei kollektív garanciaalapok. Bár a fő szabály a T+5 napos elszámolás, a felek egy és hét nap között tetszőleges hosszúságú elszámolási ciklusban is megegyezhetnek. A szabadpiac a normál kerekedési időben, tehát 10 órától fél ötig működik majd. Ezzel két órán keresztül belelóg ugyan a New York-i tőzsde nyitva tartásába, de minden bizonnyal leginkább az európai tőzsdékkel való párhuzamos működésnek lesz jelentősége. Az eltérő elszámolási időpontok az arbitrazsőrök működését könnyítik meg. Az üzleteket természetesen forintban kötik, gyakorlatilag bármely jelentősebb külföldi tőzsdei papírra. A kötésekért a tőzsde igen alacsony díjat, az ügyletérték 0,015 százalékát, legfeljebb azonban 75 ezer forintot számol fel, hasonlóan a részvényszekció díjaihoz. Megfigyelők szerint az új formáció a kezdeti időben aligha fog komoly bevételt hozni a BÉT-nek, ugyanakkor a befektetők komfortérzetét javíthatja. Kérdés persze, hogy maguk a brókercégek mennyire kedvelik meg az új formát. E tekintetben némi szkepszisre int a magyar OTC-részvények akkor még pezsgő piacának tőzsdei csatornába terelésére 1993 szeptemberében létrehozott tőzsdei szabadpiac sorsa. Az is a tőzsde kereskedési infrastruktúráján alapult, de nem számított hivatalos tőzsdei kategóriának, és ugyanúgy nem vonatkozott rá a Keler teljesítési garanciája. A tőzsdetagok azonban szívesebben kötöttek egymással telefonon üzleteket, így az amúgy jó kezdeményezés hetek alatt elhalt. K. G. T.