Nem szabadul pária szerepétől a forint a befektetési szakemberek körében. A német ZEW intézet és az Erste Bank közös felmérésében megkérdezett 77, régióval foglalkozó elemző és portfóliómenedzser 46,9 százaléka véli úgy, hogy a magyar deviza túlértékelt az euróval szemben és a jelenlegi szintekről inkább gyengülnie kellene, ellenkező véleményen mindössze 18,7 százalékuk volt. Így nettó 28,2 százalék hisz jelenleg abban, hogy féléves időtávon a jelenleginél gyengébb forintárfolyam várható; ez messze a legrosszabb érték az összes régiós deviza közül, a következő leginkább gyengülésre ítélt deviza, a horvát kuna esetében mindössze 8,8 százalékos ez az érték. Jó vételnek tartják viszont a török lírát, ennek felértékelődését nettó 18 százalék tartja valószínűnek.
Napi grafikonok
A BUX indexszel kapcsolatban már nem ennyire szélsőségesek a várakozások. A magyar részvényindex emelkedését féléves időtávon 38,4 százalékuk tartotta valószínűnek. Ez ugyan mintegy 6 százalékponttal alacsonyabb az októberben mért értéknél, ám ez idő alatt ugyanilyen mértékben csökkent az esést várók tábora, 23,1 százalékra. Ezzel a BUX-emelkedésben hívők aránya jelenleg 15,3 százalék, a legalacsonyabb érték az összes régiós részvényindex közül, ami azt sejteti, hogy a piac jelenleg is igencsak alulsúlyozott lehet a magyar részvényekből. A felmérés bull/bear aránya változatlanul a kettes érték alatt tartózkodik, ami elég alacsony; az ilyen időszakokat az elmúlt öt évben inkább az index emelkedése követte, semmint jelentősebb áresés.
A magyar gazdaság megítélése változatlanul igen gyatra. A jelenlegi gazdasági környezetet a válaszadók nettó 64,4 százaléka ítélte meg rossznak, ez messze a legalacsonyabb érték a régióban, de alacsonyabb az eurózóna értékénél is, erről nettó 60 százalék volt kedvezőtlen véleménnyel. Az elmúlt egy hónapban ráadásul a kilátásaink is jelentősen romlottak. Ismét többségbe kerültek azok, akik szerint a magyar gazdaság helyzete a jövőben romlani fog, a szakértők nettó 2,9 százaléka van most ezen a véleményen, ennél csak a lengyel és a szlovák gazdaságban várható változásokat ítélték meg nagyobb arányban kedvezőtlennek. Elszakadni látszunk az eurózónától is a kilátások tekintetében, ott ugyanis a megkérdezettek többsége a jövőben már javulásra számít.
