A végtörlesztés okozta megbicsaklás után márciusban már ismét a takarékoskodás útjára lépett a magyar lakosság, és ha visszafogottan is, de veszegették a befektetési alapokat. A hagyományos, nyilvános, nyílt végű alapok vagyona 13 milliárd forinttal, 0,66 százalékkal nőtt márciusban, igaz, eközben a zárt végű alapok vagyona egy nagy visszaváltás miatt − mely minden bizonnyal még a magánnyugdíjpénztárak államosításának utózöngéje − 60 milliárd forinttal csökkent. Az alaptípusok közül ezúttal a kötvényalapok bizonyultak a legnépszerűbbnek, amelyeknél 3,74 százalékos vagyongyarapodást és 11 milliárdos tőkebeáramlást mértek. Ez úgy tevődik össze, hogy a hosszú futamidejű kötvényalapok esetében 11 milliárdos volt az értékesítés, a szabad futamidejűeknél pedig 1,8; ezzel szemben a rövid futamidejű kötvényeknél a visszaváltások kerültek túlsúlyba, szintén 1,8 milliárdos összegben. Népszerűek voltak az abszolút hozamú alapok is: a kategóriában kezelt alapok vagyona már az elmúlt hónapban is 3,7 százalékkal növekedett, most pedig 4,64 százalékkal nőtt. A kategória nagyságához képest a 6,1 milliárd forintos tőkebeáramlás is jelentősnek mondható. Áramlott a tőke a részvényalapokba is, ám a tőzsdei árfolyamok esése itt elvitte a többletet, az összvagyon ezért egy százalékkal csökkent.
