Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
− A statisztikák szerint nem lehetnek mostanában könnyű helyzetben az alapkezelők. Államosították a nyugdíjpénztárak vagyonának nagy részét s a lakosság is folyamatosan értékesíti befektetési jegyeit. Mikor állhat meg a vagyon apadása?
− Még eltarthat egy ideig. Az állam egyrészt még nem értékesítette valamennyi, hozzá került befektetési jegyet, ez ugyanis némi körültekintést kíván. Több olyan sorozat is van, melyből nagyobb mennyiség került az ÁKK-hoz, s ha azokat egyszerre váltaná vissza, az komoly zavart okozna néhány kisebb kapitalizációjú pesti részvény piacán. Az állami vagyonkezelő ezektől körültekintően, az alapkezelőkkel egyeztetve válik csak meg. Az államnál még 200-300 milliárd forintnyi befektetési jegy lehet, ezeket minden valószínűség szerint a közeljövőben be is váltja majd, ami tovább csökkenti a kezelt vagyont. A lakosság körében a legnépszerűbb s az egyik leglikvidebb befektetési forma a befektetési jegy, feltehetően a végtörlesztéshez sokan ezen megtakarításaikat számolják majd fel, ami további 100-200 milliárd forintos apadáshoz vezet majd a kezelt vagyonban.
− A kezelt vagyon 9 ezerről 6 ezer milliárd forintra történt csökkenésére mivel reagálnak az alapkezelők? Történtek komoly leépítések a szektorban?
− Attól függően reagálnak az egyes cégek, hogy mekkora súlya volt tevékenységükben a magán-nyugdíjpénztári vagyonkezelésnek. A Generali Alapkezelő 500 milliárdot meghaladó vagyona például negyedével, 130-140 milliárd forinttal csökkent, ezért tevékenységünk átszervezése mellett döntöttünk. Eddig leginkább intézményi ügyfelek vagyonát kezeltük, ám már évekkel ezelőtt láttuk, hogy ez a piac szűkül, így négy éve nyitottunk a lakosság irányába, ahol szeretnénk tovább erősíteni pozíciónkat. Ebben támaszkodunk a Generali 2-3 ezer fős tanácsadói hálózatára, amely befektetési alapjainkat is kínálja az ügyfeleknek. Reményeink szerint ezzel sok olyan ügyfelet szólíthatunk meg, akik még nem ismerik az alapokat, amelyekkel a banki kamatoknál jellemzően pár százalékkal magasabb hozam is elérhető. Megjelentünk az egyedi lakossági vagyonkezelés területén is, a piacinál némileg alacsonyabb szinttől, mintegy 40 millió forinttól nyújtunk privátbanki szolgáltatásokat.
− Zárnak be magyarországi alapkezelőt?
− Akövetkező másfél évben vélhetően lesznek kisebb alapkezelők, amelyek bezárnak. A multicégeknél központosíthatnak bizonyos szolgáltatásokat, mert mint minden válság során, most is felmerült, hogy nem szükséges a vagyonkezelést lokálisan végezni
− A napokban került a parlament elé a határokon átnyúló vagyonkezelésről szóló új EU-direktíva. Ez mekkora változást hozhat?
− Elvileg június végéig kellett volna elfogadnia az országgyűlésnek az erről szóló törvényt. Ennek egyik fő innovációja az Ucits-alap, melyet külföldön is minden engedélyezés nélkül forgalomba lehet majd hozni. Ez elsősorban a nagy társaságoknak kedvez, amelyek egy központból el tudják látni termékeikkel a teljes kontinenst, anélkül, hogy felesleges adminisztrációs terheket viselnének. Ez, ha rövid távon nem is, de pár éven belül átalakíthatja a befektetési alapok piacát. Természetesen az ilyen alapok elsősorban konkurenciát jelentenek majd a magyar termékeknek, de az új szabályozás a hazai cégeknek is lehetőséget jelent a külföldi megjelenésre − várakozásaim szerint elsősorban a Balkánon és Kelet-Európában − saját termékeikkel. Azok a hazai cégek, amelyeknek külföldi tulajdonosa bízik az itteni kollégák kreativitásában, tudnak egyedi befektetési alapokat indítani, s így ezek kezelése is helyi menedzselésben valósulhat meg.
− Ez ösztönöz innovációra, jönnek újfajta termékek?
− A jövőben is az abszolút hozamú alapok lesznek valószínűleg vonzóak, négy ilyet is kínálunk jelenleg, amelyek vagyona 3,5 milliárd forint. Véleményem szerint a jelenlegi volatilis környezetben ezek szolgálják leginkább az ügyfelek érdekeit, hiszen képesek hatékonyan védekezni a piacok meredek esésekor is.
