A jelek szerint hiába várják egyes piaci szereplők, hogy a kínai kötvényvásárlások enyhíthetik az eurózóna adósságproblémáit is. A kínaiak idén és jövőre várhatóan csak mintegy 80-100 milliárd dollár értékben vesznek eurókötvényeket. Sokkal kisebb tűzerővel rendelkezik Kína, mint azt a kínai kötvényvásárlásokban reménykedő befektetők gondolják a 3200 milliárd dollárnyi devizatartalékkal rendelkező országról − írja elemzésében a Reuters. A kínai devizatartalék nagy része jelenleg rövid lejáratú, készpénz közeli eszközökben fekszik, hogy segítse a kínai importot és rendelkezésre álljon, ha egy előre nem látható hazai vészhelyzet állna elő, a maradék része pedig hosszú lejáratú eszközökben hever, amit értékesíteni kellene ahhoz, hogy extra európai kötvényvásárlásokra teljen belőle. A hosszabb lejáratú eszközök értékesítése azonban méreténél fogva megingatná a piacot, és pont ellenkező hatást érne el. Összességében hatalmas a kínai devizatartalék, de az Európában ebből évente befektethető összeg ennek töredékét teszi ki − hívja fel a figyelmet Vang Jun, a kínai kormányzathoz közel álló CCIEE pekingi elemzője. A tartalékok meghatározó részét teszik ki az amerikai állampapírok. Kína az amerikai kötvények messze a legnagyobb tulajdonosa, becslések szerint a tartalékok mintegy 70 százaléka fekszik amerikai kincstárjegyekben, kötvényekben és más dolláralapú eszközökben. Ha ezek piacán nagyobb volumenű eladásokba kezdene, azonnali esést indítana el a piacon. Persze a dollár elmúlt tíz évben tapasztalt 38 százalékos értékvesztését szemlélve nem biztos, hogy ez a legbölcsebb befektetés volt − emeli ki az összefoglaló.
Economx