Havi átlag 85 milliárd forint körüli forgalmat generálnak a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacán a magyar háztartások, ezzel a teljes azonnali piaci forgalom 27 százalékát adták az első nyolc hónapban − derül ki a BÉT adataiból. Ez azt jelenti, hogy a magántulajdonban lévő részvények bő negyede megfordul havonta a BÉT-en. Mivel a 360 milliárd forintos állományban egy jelentős részt képviselnek az \"unokáknak\" vásárolt, alvó papírok, az állomány fennmaradó részével minden bizonnyal aktívan kereskednek. Az azonnali piacon csak a külföldi befektetők bizonyultak aktívabbnak a \"háziasszonyoknál\", a nem rezidensek ugyanis a teljes forgalom 46 százalékát adták az első nyolc hónapban. A brókercégek saját számlás üzletei 17 százalékot képviseltek, s mindössze 10 százalék volt a hazai intézmények részesedése az összforgalomból. (A magánnyugdíjpénztárak államosítása előtt ez utóbbi a 15 százalékot közelítette.) A kisbefektetők többsége ragaszkodik a hagyományos megoldásokhoz, a megbízások több mint felét ugyanis még mindig brókerrel hajtatják végre, az internetes megbízások aránya a BÉT azonnali piacán 47 százalék körül stagnál.
A derivatív piacot − feltételezhetően a tőkeáttételes kereskedési lehetőség miatt − a magánszemélyek uralják, augusztusban ők adták a teljes forgalom több mint felét. Az intézmények 25 százalékos részesedésükkel itt aktívabbnak bizonyultak, mint az azonnali piacon, miközben a külföldiek csak 7 százalékot hasítottak ki a derivatív piacból.
Úgy tűnik viszont, a kisbefektetők végre megtanulták a leckét, s nem a látványos árfolyam-emelkedéseket, hanem inkább a zuhanásokat követően lépnek be a piacra. (Láthatólag a 3 ezer forint alatti OTP-ár az a szint, ami sokakat befektetésre ösztönöz). A harmadik negyedévben, miközben az európai adósságválság miatt mintegy harmadával zuhantak az árfolyamok a pesti tőzsdén, a magánszemélyek nettó 62 milliárd forint értékben vásároltak részvényeket. A külföldiek eközben \"menekültek\" a piacról, 83,4 milliárd értékben adtak el BÉT-es papírokat. Hiába azonban a kitartó vásárlás, a háztartásoknál lévő állomány értéke az árfolyamveszteség miatt 20 milliárd forinttal, 341 milliárd forintra csökkent szeptemberben. A magánbefektetők súlya azonban így is tovább emelkedett a piacon, immár a teljes részvénymennyiség 8,38 százalékát birtokolják − derül ki az MNB legfrissebb adataiból. A háztartások, úgy tűnik, kezdenek elfordulni a befektetési jegyektől, az eddig legnépszerűbbnek számító instrumentumokból ugyanis mindössze 10 milliárd forint értékben vásároltak − igaz, a magánmegtakarításokból a legtöbb, 2126 milliárd forintnyi még mindig ilyen értékpapírban pihen. Az állampapírban lévő megtakarításaihoz viszont alig nyúl a lakosság, az elmúlt fél év során alig pár milliárdot hullámzott a 735 milliárd forintos állomány nagysága. Az állampapírpiacot egyértelműen a külföldiek dominálják, sőt súlyuk a nyugdíjpénztárak kiesésével tovább emelkedett, a 15,8 ezer milliárdnyi központi kötvényből 9,2 ezer milliárdnyit, azaz a teljes mennyiség mintegy 58 százalékát birtokolják a nem rezidensek.
