Kína feltételekhez köti azt, hogy jelentősebb tételben eurózónás államkötvényeket vásároljon − derül ki a szerdai híradásokból. Felmerül a kérdés, hogy Kína támasztott-e hasonló feltételeket akkor, amikor bevásárolt a magyar devizakötvényekből, illetve ígéretet tett arra, hogy a jövőben is megjelenik befektetőként.
Lehetséges, hogy Peking számára a magyarországi államadósság-csökkentési törekvések és eredmények, illetve Budapest nyílt elköteleződése volt meggyőző. A kínai szerepvállalás értékelésekor persze azt is szem előtt kell tartani, hogy az ázsiai ország hatalmas devizatartalékához képest aprópénznek számít a magyar államadósság-finanszírozás, így az itteni üzleti lehetőségekkel együtt befért az \"akciós csomagba\".
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) és az Államadósság Kezelő Központot (ÁKK) is megkérdeztük, van-e tudomásuk arról, hogy Peking feltételekhez kötné a magyar kötvényvásárlást. Az NFM cikkünk kiadásáig nem válaszolt e-mailben feltett kérdéseinkre.
Az ÁKK nem tud ilyen feltételről − tájékoztatta a Napi Gazdaság Online-t Borbély László András. Az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese hozzátette: van arra ígéret, hogy amennyiben lesz újabb devizakötvény-kibocsátás, Kína vásárolni fog a magyar papírokból. Szerinte a kínai felajánlás nem feltétlenül csak értékpapírok vásárlására, hanem például hitelkeret nyitására is vonatkozhat, a tárgyalások azonban időigényesek.
Az idén lebonyolított, összesen négymilliárd eurós devizakibocsátásból már vettek a kínaiak. Bár ennek értéke nem nyilvános, korábbi piaci információk szerint százmillió eurós nagyságrendű lehetett. Az idén már nem várható további devizakötvény-kibocsátás, az ÁKK 2012-es tervei pedig decemberben válhatnak publikussá (jövőre a visszafizetési kötelezettség 5,3 milliárd euró).
Az is segítheti a további kínai részvételt a magyar államadósság-finanszírozásban, hogy a jelenlegi 15 elsődleges állampapír-forgalmazó mellé a Bank of China is bekerülhet − nyilatkozta nemrégiben a Bloombergnek Pleschinger Gyula, az ÁKK vezérigazgatója (Napi Gazdaság, 2011. augusztus 31.). Márpedig a Bank of China elsődleges forgalmazóvá válásának kezdeményezésével sokkal valószínűbbé válhat a közvetlen szerepvállalás.
Egy elsődleges forgalmazónak a szabályok szerint az éven túli kötvényaukciók minimum három százalékát kell megvásárolnia ahhoz, hogy megtarthassa címét. Egy neve elhallgatását kérő kötvénykereskedő azonban úgy vélekedett, ez nem lehet probléma: amennyiben megszületik a szándék a magyar piaci részvételről, minden bizonnyal nagyobb szeletet fog kihasítani a tortából a Bank of China, hiszen piaci szempontból ennek lenne értelme.
Erre szükség is lehet: a hétfői megugrás után szerdán is beleadtak a külföldi szereplők a kötvénypiacba, s egyre valószínűbb, hogy az eddig kedvelt feltörekvő kötvényalapokból is megindulhat a tőkekivonás, ahogy azt a francia SocGen egy tegnapi elemzése valószínűsíti.
