Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A terrortámadások miatti hirtelen tőzsdei zuhanások megfelelő beszállási pontot jelentettek a pesti tőzsdén − derül ki felmérésünkből. A 2001-es New York-i, majd pedig az azt követő madridi és londoni terrorakciókra heves zuhanással reagáltak a világ tőzsdéi, ami alól Pest sem tudta kivonni magát. Működött a nyáj-effektus, a pánik gyorsan úrrá lett a befektetőkön, mindenki egyszerre akart megszabadulni részvényétől. Pedig a gazdasági fundamentumok − különösen a pesti tőzsde esetében − viszonylag keveset változtak 2001. szeptember 11-ről 12-re, a jó nyereségtermelő képességgel rendelkező cégek, a jól menő gazdaságok a terrortámadás után is nagy eséllyel jól teljesítettek.
Persze 2001 nyarán nem volt ennyire egyértelmű a helyzet. A dotkom-lufi kipukkanása óta már lefelé tartottak az árfolyamok a pesti tőzsdén, az év elején még 8 ezer pont felett lévő BUX 6-7 ezer pont közé csúszott. Az ikertornyok elleni támadás hírére az index napon belül több mint 7 százalékot zuhant, a mutatót az 5880 pontos szint állította csak meg. Rövid idő alatt szép nyereségre tehetett szert, aki nyugodt maradt a pánikban, egy hét után ugyanis a teljes zuhanást ledolgozta az index, egy hónap elteltével pedig már ezer ponttal, azaz 17 százalékkal magasabban állt.
A londoni támadásokra azonnali 4,4 százalékos zuhanás volt a reakció a BÉT-en. A pánik itt a korábbiaknál jóval gyorsabban elmúlt, a veszteség még aznap másfél százalék körülire mérséklődött, s egy hét múlva már közel 6 százalék nyereséget tehetett zsebre az a befektető, aki a zuhanás mélypontján tudott pozíciót nyitni.
A madridi robbantásra kevésbé hevesen reagáltak a pesti invesztorok, a vonatok elleni támadásra kevesebb mint 2 százalékos visszaesés volt a reakció. Ekkor egyébként is oly hevesen tombolt a bika a piacon, hogy a támadásokat követő egy héttel már közel 9 százalékkal magasabban állt a BUX.
