Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Mol és az OMV újabb közleményeket publikált abból az alkalomból, hogy az Európai Bíróság döntött a Németországban hatályban lévő, a köznyelvben csak Volkswagen-törvényként emlegetett jogszabályról, és szerinte az nem egyeztethető össze az uniós jogszabályokkal. Az osztrák olajcég álláspontja szerint a bíróság döntése megerősíti az OMV azon véleményét, hogy a Mol alapszabályában alkalmazott szavazati korlátok ellentétesek a tőke szabad áramlását garantáló európai szabályozással - nyilatkozta Thomas Hümer, a társaság szóvivője a Bloomberg hírügynökségnek.
A bíróság döntése megszólalásra ösztönözte a magyar kormányt is. Daróczi Dávid szóvivő az MTI-nek elmondta: a Volkswagen-törvényt nem lehet összehasonlítani a parlament által nemrég elfogadott 2007/116-os (lex Mol néven elhíresült - a szerk.) törvénnyel. A német jogszabályban ugyanis az állam konkrétan, egyedi szabályozással korlátozta a részvényesek jogait egyetlen cégben, így szavazati jogukat is. Eközben az országgyűlés által 99 százalékos többséggel elfogadott magyar törvény egy általános, számos társaságra vonatkozó törvény. A magyar szabályozás éppenséggel tágítja a részvényesi jogosítványokat azzal, hogy a legfontosabb döntéseket az illető társaságok közgyűlésére bízza.
A Mol szerint mesterséges és hamis az OMV által vont párhuzam a VW és a Mol között a részvényesek szavazati erejének korlátozása ügyében - mondta el Somlyai Dóra, a Mol kommunikációs igazgatója. Az OMV nyilatkozataiban ugyanis olyan dolgokat mos össze, amelyeknek semmi közük sincs egymáshoz: a Molban a szavazati korlátokat a társaság - részvényesek által elfogadott - alapszabálya rögzíti, a bíróság pedig egy EU-tagállam konkrét jogszabályában talált kivetnivalót. Somlyai hozzátette: Európa számos nagyvállalatánál alkalmaznak a Molhoz hasonló szavazati korlátokat, s éppen nemrégiben jelentette be a belső piacokért felelős EU-biztos, hogy a minden befektető számára transzparens szavazati korlátok összhangban vannak az európai uniós jogrenddel.
