A Fotex pénteki közgyűlése osztalékelsőbbségi részvények kibocsátásáról döntött. Az újonnan kibocsátott papírokat a vezetőség tagjai között osztanák szét, ezzel ösztönözve őket jobb teljesítményre. Az új típusú papírok - amelyekből összesen 785 millió forintnyi bocsátható ki - az adott év átlagos tőzsdei árfolyamának 50 százalékát meg nem haladó mértékű, de legalább az év elején érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő nagyságú osztalékra jogosítanak. Az osztalék egyetlen feltétele, hogy a Fotex-csoport konszolidált eredménye pozitív legyen. Az osztalék nagyságáról a közgyűlés határoz, ám az majd nem lehet több, mint az adózott eredmény 30 százaléka. (Az osztalékelsőbbségi részvény nem jogosít viszont a közgyűlésen való szavazásra.)
Bár a Fotex által kifejlesztett rendszer az egyik legolcsóbb módja a menedzsment ösztönzésének (az ismert programok közül ebben kell például a legkevesebbet adóznia a kedvezményezettnek), ám az egyszeri befektetőt egyáltalán nem ösztönzi részvényvásárlásra - márpedig az árfolyam emelkedése szempontjából ez lenne a legfontosabb. A jutalmazás ugyanis csak lazán kötődik a vállalat teljesítményéhez, és szinte teljesen független a tőzsdei árfolyamtól - nem úgy, mint például a kitűnőre vizsgázott rábás vagy synergonos ösztönzés esetén. Ha például stagnál - vagy ne adj'isten! csökken - a Fotex-részvények ára, az osztalékelsőbbségi részvények tulajdonosának akkor sem jár sokkal kevesebb osztalék - az árfolyamcsökkenés számukra korántsem sem lesz olyan húsbavágó, mint a "közönséges" részvénytulajdonosoknak. A vezetők itt alig lesznek érdekeltek az árfolyam emelkedésében, márpedig a részvényesek számára rendszerint ez az egyetlen igazán fontos eredményjelző.
