Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A sanghaji és a sencseni tőzsdén kívül Ázsia más börzéin is forognak kínai részvények, ám az „anyaországban” a papírok relatíve közel háromszor drágábbak, amit semmi sem indokol – derül ki a Bloomberg összeállításából. A hongkongi és a szingapúri tőzsde külön indexet is alkotott az ott forgó kínai részvények árfolyamának követésére, Hang Seng China Enterprises, illetve PrimePartners China index néven. A mutatók összevetése a legfőbb „anyaországi” mutatóval, a CSI 300-zal rávilágít: irtózatosan túlértékeltek a sanghaji tőzsde papírjai. A CSI 300-at alkotó vállalatok ugyanis a tőlük várt nyereség 43,3-szeresén forognak, miközben Hongkongban csak a várható profit 19,8-szeresét, Szingapúrban pedig a profit 15,2-szeresét fizetik a részvényekért. A hírügynökség által megszólaltatott szakemberek úgy vélik, hogy az adatok elsősorban a kínai piac túlértékeltségét és nem szingapúri alulértékeltségét jelzik.
Az árazásbeli különbségek leginkább a kínai piac elzártságára vezethetők vissza. A sanghaji tőzsdén keresztül például még mindig csak 52 külföldi intézmény fektethet be – összesen legfeljebb 10 milliárd dollár értékben. A kínai kisbefektetők eközben „rákaptak” a tőzsdézés ízére (döbbenetes mennyiségű, napi 300 ezer új számlát nyitottak ebben a negyedévben), számukra ugyanis egyelőre tilalmas pénzük külföldi befektetése. A pénz útjába állított korlátok azonban előbb-utóbb leomlanak, és ha a jüan konvertibilissé válik, valamint megnyílik a lehetőség az arbitrázsügyletek előtt, akkor a kínai részvények árazásának a különböző tőzsdéken ki kell majd egyenlítődniük – vélik a Bloombergnek nyilatkozó szakemberek. Márpedig ahhoz, hogy az CSI 300 a hongkongi indexhez hasonló árazást mutasson, 54 százalékot kéne esnie, a szingapúri mutatóval pedig csak 65 százalékos zuhanás után kerülne egy szintre.
