Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar lakosság minden bizonnyal úgy érezte, csúcsra érkezett a hazai részvények és állampapírok árfolyama, ezekből a megtakarítási formákból ugyanis kivonta pénzét, amit befektetési jegyekbe csoportosított át – derül ki az MNB által tegnap közzétett statisztikából. A háztartások az első negyedév során a kezükben lévő mintegy 1100 milliárd forintnyi állampapírból 6 milliárd forintnyit értékesítettek, igaz, a megmaradt papírokon mintegy 2,2 milliárd forintnyi nyereségük keletkezett. (Az államkötvények 9 százaléka van közvetlenül a lakosság kezében, 57,8 százalékukat pénzügyi vállalatok birtokolják, a külföldiek részesedése pedig 28,9 százalékos).
A lakosság számára a tőzsdén veszteséget hozott az első három hónap, bár a profi befektetőknél jóval kevesebbet buktak, ami büszkeséggel töltheti el őket. A BÉT kapitalizációja ugyanis az árfolyamok csökkenése miatt 363 milliárd forinttal esett, ám a bukásnak csak 0,6 százaléka jutott a lakosságra, miközben a részesedésük a tőzsdei vagyonból meghaladja a 4 százalékot. A legnagyobb mínuszt – a teljes veszteség több mint 88 százalékát, 323 milliárd forintot – a külföldi befektetők voltak kénytelenek elkönyvelni. A TVK eladása ellenére egyébként nőtt a külföldi befektetők részesedése a magyar piacon, ők rendelkeznek immár a tőzsdei részvények 79,6 százalékával, miközben a lakosság 4,1, a pénzügyi vállalkozások 5,2 százalékot, a nem pénzügyi vállalkozások pedig 7,6 százalékot birtokolnak.
A legtöbb megtakarítást továbbra is befektetési jegyekben fialtatják a magyar magánszemélyek, ebben a formában mintegy 1815 milliárdnyi befektetést tartanak. Az első három hónap során 60 milliárd forintot kötöttek le befektetési jegyekben, miközben 3,2 milliárd forint árfolyamnyereségük keletkezett.
