A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatában engedélyezte a Phylaxia Pharma-részvények tőzsdei bevezetéséhez készített tájékoztató közzétételét. A lépés már lassan két éve várat magára, az azóta lezajlott három tőkeemelésben kibocsátott 8 millió részvény (az alaptőke közel 40 százaléka) még mindig nincs bevezetve a tőzsdére. A lépés azért késik, mert a társaság 2005 júniusa óta – pénzügyminisztériumi és PSZÁF-jóváhagyással – egy EU-s irányelv magyar törvényekbe történő átültetésére várt. (Ennek értelmében a 2,5 millió euró alatti tőzsdei bevezetésekhez nem kellene kibocsátási tájékoztatót készíteni.) Az irányelvet azonban mind a mai napig nem ültették át a magyar jogrendbe, így a BÉT, elunva a várakozást, felszólította a céget, most már mindenképp vezesse be a papírokat.
A BÉT honlapján közzétett kibocsátási tájékoztató két zártkörű tőkeemelés keretében kibocsátott 4,7 millió darab részvény bevezetéséről szól. Az egyik 1,4 milliós pakkot a Phylaxia hitelezői kapták meg követelésük elengedése fejében, a másik 3,2 milliós csomagot pedig egy egri telek feléért cserébe kapta tavaly egy magánszemély. (A telek másik felét újabb 3,2 millió részvényért nemrég vásárolta meg a cég – ezt a tranzakciót azonban még nem jegyezte be a cégbíróság.)
Kérdéses, miként hathat az árfolyamra a bevezetett részvények számának több mint 30 százalékos növekedése. A nagyobb kínálat elméletileg az árfolyam esését vetíti előre, ráadásul a részvényeket korábban lejegyző befektetők eddig csak szűk körben adhatták-vehették a papírjaikat, ám most, hogy lehetőségük lesz rá, előfordulhat, hogy igyekeznek majd az azóta képződött árfolyamnyereség legalább egy részét realizálni. (A szerző rendelkezik Phylaxia-részvénnyel.)
