Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az újabb és újabb csúcsokra törő BUX pénteken új rekordot állított fel, értéke a kereskedés végén átlépte a 26 ezer pontos határt. Az optimizmus láthatóan töretlen, ám mivel a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett társaságok részvényeinek mintegy 75 százaléka külföldi befektetők kezében van, így meghatározó, hogy mit is gondolnak ők a magyar piacról. A hatalmas költségvetési hiány miatt korábban a legtöbben igen kockázatosnak találták a pesti parkettet, és többségük szkeptikus volt a kiigazítási szándék komolyságát illetően is. Az utóbbi időben napvilágot látott számok és a kormányzati intézkedések azonban meggyőzőnek bizonyultak, így talán kezelhető szintre csökken a deficit – derült ki a külföldi alapkezelők körében végezett felmérésünkből. A piac idei kilátásaival kapcsolatban a megkérdezettek zöme optimista, igaz, van, aki szerint a régióban találni majd a budapestinél jobban teljesítő tőzsdét is, sőt olyan is akad, aki már temeti a feltörekvő piacokat.
Ralf Luther,
Berenberg Bank
(Budapest Fund; eszközérték: 10 millió euró, 100 százaléka magyar részvényekben, illetve East European small and mid-caps fund, eszközérték: 60 millió euró, 15 százaléka magyar részvényekben)
Látványosan emelkedett a BUX az elmúlt két hónapban, az erősödésnek a hamburgi szakember szerint több oka is van. Egyrészt a magyar piac árazása jóval vonzóbb, mint a többi kelet-európai piacé. Amíg ugyanis a régiós tőzsdék átlagos árfolyam/egy részvényre jutó eredménymutatója (P/E) 15-16 között ingadozik, addig itt ugyanez az arány alig 10, ugyanakkor ilyen nagyságrendű eltérést a vállalatok kilátásai közti különbségek nem indokolnak. Ez az alulértékeltség a korábbi a magas makrokockázat miatt alakult ki, ami azonban mostanra jelentősen lecsökkent – mondta el lapunknak a Berenberg alapkezelője. A gazdaság állapota ugyanis egyáltalán nem olyan siralmas, mint amilyennek korábban látszott: a költségvetési hiány leszorítására tett lépések jónak tűnnek, a kormány eltökéltnek látszik, a befektetők pedig el is hiszik neki, hogy nem fog a céljaitól tágítani – tette hozzá Luther.
Várakozásai szerint az év hátralévő részében a magyar tőzsde felülteljesítheti a régiós társait. Az emelkedést szerinte a kedvező árazási szintek mellett a várható profitnövekedés és a felvásárlási sztorik is katalizálják majd. Az alapkezelő a nyereségnövekedési ütem esetleges csökkenését sem gondolja vészesnek, 10-es P/E mutató mellett ugyanis a korábbi évek után még a 10-20 százalék közé mérséklődő profitnövekedés is vonzó lehet.
A Berenberg kedvenc magyar részvényei az OTP és a Mol, a közelgő gyorsjelentésszezonban kellemes meglepetésre számít tőlük, pesszimista viszont a Magyar Telekom kilátásaival kapcsolatban. A Berenberg a kisebb papírokat is követi, favoritjai ebből a szegmensből a Rába és a Pannonplast.
Naria Heres,
Société Générale Asset Management
(Equities Eastern Europe; eszközérték: 168 millió euró, körülbelül 8,5 százaléka magyar részvényekben)
A Société Générale alapkezelője korábban kifejezetten szkeptikus volt a költségvetési hiány lefaragásának komolyságát illetően, az elmúlt háromnegyed év tapasztalatai azonban meggyőzték: a veszélyesen magas szintről valóban lejjebb vihető a költségvetési hiány, és ehhez a szándék is megvan.
A javuló makroadatoknak köszönhetően ő a magyar piac súlyozását a korábbi alulsúlyozásról semlegesre módosította. Ha azonban választania kellene, az év végéig inkább Lengyelországban fialtatná pénzét. A varsói piac ugyanis – többek között a száguldó gazdaságnak köszönhetően – a mienknél jóval nagyobb lendülettel menetel, illetve a BÉT – a befektetői kör összetételének következtében – jóval inkább ki van téve a globális ingadozásoknak.
A londoni szakember kedvenc részvénye a régióból a Mol, ugyanis a finomítói árrés olyan látványosan emelkedett az elmúlt időszakban, ami igen jövedelmezővé teszi a downstream üzletágat. A Société Générale alapkezelője vonzó befektetésnek tartja az OTP-t is. Mint mondta: a piacon most mindenki a bankról beszél, márpedig ilyenkor nem érdemes kimaradni. Óvatosságra int azonban a gyógyszerpapírokkal kapcsolatban, szerinte ugyanis a kemény kormányzati intézkedések következményeit még nem teljesen árazta be a piac. Heres a szektor távközlési egészének kilátásaival kapcsolatban pesszimista, ráadásul még a szektoron belül is alulsúlyozza a Magyar Telekom részvényeit.
Koch Zoltán,
Raiffeisen Capital Management
(Osteuropa Aktien; eszközérték: 1260 millió euró, körülbelül 10 százaléka magyar részvényekben)
A BUX emelkedése leginkább a magyar makrogazdasági helyzet javulásának köszönhető – mondta el lapunknak Koch Zoltán, a Raiffeisen Capital Management alapkezelője. A korában riasztó adatok javulni látszanak, a gazdasági kiigazítás eddig sikeresnek tűnik. Márpedig a magyar részvények árazásában eddig a bizonytalan makrokörnyezet miatt jelentős kockázati prémiumot alkalmaztak, ami most egyre jobban mérséklődhet, és természetesen a várhatóan csökkenő jegybanki kamatszint is vonzóbbá teszi a magyar papírokat. Ezeknek köszönhetően javulhat a magyar részvények értékeltsége – ami most a környező országokhoz képest az egyik legalacsonyabb –, és a BÉT felülteljesítheti régiós társait az év hátralévő részében – vélekedett Koch.
A cégek eredménynövekedésének lassulása problémát jelent ugyan, ám úgy véli: a befektetők nagy része erre fel van készülve, ezért a Raiffeisen Capital Management alapkezelője nem számít rá, hogy a mostani gyorsjelentés-szezon megtörné a lendületet. Persze a tényszámokkal való szembesülés néha kijózanítóan fájdalmas tud lenni – tette hozzá.
Günther Faschang,
Vontobel Asset Management
(Central and Eastern European Fund; eszközérték: 270 millió euró, körülbelül 13 százaléka magyar részvényekben)
Az emelkedés leginkább globális hatásoknak köszönhető, a világszerte tapasztalható februári-márciusi fellendülés magával rántotta a feltörekvő piacokat is – mondta el lapunknak Günther Faschang, a Vontobel alapkezelője. A feltörekvő piacok azonban az emelkedés során – hosszú idő óta először – nem teljesítettek jobban a fejlett tőzsdéknél, ami a gyengeség jele – mondja a Bécsben dolgozó szakember. Ennek oka feltehetően az, hogy az árazásuk már indokolatlanul magas, a befektetők ezért inkább a fejlett piacok blue chipjeit keresik, és a Vontobel is igyekszik a feltörekvő piacokon minél defenzívebbé tenni portfólióját. Bár a régión belül a magyar részvények még mindig olcsóbbak, mint a cseh vagy a lengyel papírok, Faschang ennek ellenére kevés emelkedési potenciált lát már csak a piacban.
A pesti papírok közül elsősorban a defenzív részvényeket kedveli, és mint mondta: a Magyar Telekom az osztalékhozam nyújtotta stabilitás miatt továbbra is vonzó befektetés. Nem így a Mol: az olajipari cégek profitja ugyanis a még mindig magas olajárnak és a széles finomítói árréseknek köszönhetően magas, ám az olajipari ciklus hamarosan a normalizálódási szakaszba ér, amikor is a csökkenő olajárral és a szűkülő marzsokkal együtt visszaesik a cégek profitja is.
