Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az országgyűlés hétfői ülésén az állami szavazatelsőbbségi részvények – közkeletű nevükön aranyrészvények – megszüntetéséről döntött. A különleges jogokat biztosító papírok az egyes társaságok esetében különböző lehetőségeket biztosítottak az állam számára, amely ezek közül azonban csak az igazgatósági tag delegálásának jogával élt, a papírok biztosította vétó lehetőségével egyszer sem. A most elfogadott törvény értelmében az érintett társaságok következő közgyűlésükön kötelesek a részvényekhez kötődő elsőbbségi jogokat megszüntetni és a papírokat törzsrészvényekké alakítani. A döntés a tőzsdei cégek közül a Molt, az OTP-t, a Magyar Telekomot és az áramszolgáltatókat érinti.
Az aranyrészvények eltörlésére az EU-nyomás miatt számított a piac, de egyébként nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani a kérdésnek. Nem várható ugyanis, hogy az aranyrészvény megszűnésével a közeljövőben jelentkeznének az ominózus cégek felvásárlását tervező invesztorok – mondta a Napi Online-nak a parlament lépését kommentálva Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője.
Herczenik Ákos, a Raiffeisen munkatársa hasonló véleményen van, a szakember is hangsúlyozta, hogy ez a döntés csupán idő kérdése volt, senkit sem lepett meg. Az állami vétójog eltűnése egyébként pozitívumként értékelhető, de pusztán ezért nem várható az érintett részvények komolyabb árfolyam-emelkedése. Az elemző hangsúlyozta, hogy sem a Mol, sem az OTP, sem a Magyar Telekom esetében nem kell tartani ellenséges felvásárlástól, egy ilyen ügylet csakis a menedzsment hozzájárulásával jöhetne létre, ebben az esetben pedig az államnak akkor sem lenne kifogása, ha rendelkezne aranyrészvénnyel.
