Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Miben különbözik a TopInvestor az eddigi tőzsdejátékoktól?
– A korábbi tőkepiaci versenyekkel ellentétben ez nem játék, itt valódi pénzről van szó. Úgy gondoltuk ugyanis, egy fiktív pénzre épülő befektetői versenyből senki semmit nem tanulhat, és nem is segít az igazán tehetséges portfóliómenedzserek kiválasztásában. A játékpénz ugyanis a képzelet világába emeli át a befektetési döntéseket, pedig azokat a valóság kőkemény talaján állva kell meghoznunk.
– Mi volt a céljuk a verseny elindításával?
– A versennyel a legfontosabb célunk az volt, hogy megmutassuk a nagyközönségnek, a befektetés nem kaszinó, racionálisan, felelősségteljesen meghozott döntésekkel a tőkepiacon az átlagember is haszonra tehet szert. A döntések meghozatalához szükséges tudás pedig mindenki számára megszerezhető. (A játékban egyébként többségben vannak az „amatőrök”, hivatásszerűen mindössze a versenyzők negyede foglalkozik befektetésekkel.) A brókercégeknek is az az egyik legnagyobb haszna, hogy ügyfeleik közben folyamatosan tanulnak, ezért például a Buda-Cash tanácsadói a küzdelem egy éve alatt végig szakmai támogatást nyújtanak a versenyzőknek.
A képzett befektetők pedig nyereségre tesznek szert, ami növeli a brókercég jutalékbevételét is. Ugyanezen okból csak bátorítani tudom a Budapesti Értéktőzsdét, hogy minél keményebben lobbizzon azért: az iskolában oktassanak alapfokú befektetési ismereteket.
– A kelet-európai versenyzők láthatóan sikeresebbek nyugati társaiknál, többen pár hét alatt száz százalékot meghaladó hozamra tettek szert. Mit gondol, mi ennek az oka?
– Egyszerűen több kockázatot mernek vállalni. De úgy gondolom, a magas kockázatvállalási hajlandóságuk miatt a verseny végén már egészen más lesz az eredményük, persze nem feltétlenül gyengébb. A tapasztalatok azt mutatják, miután valaki magas hozamot realizált, óvatosabb lesz befektetéseiben, hiszen nem akarja elbukni az eddigi nyereséget, ezért nem lesznek több száz százalékos hozamok a verseny végére.
– A versenyzők a deviza- és árupiaci termékek, valamint néhány nagyobb tőzsdeindex közül válogathatnak. Melyek a legnépszerűbb piacok?
– A magas tőkeáttételnek köszönhetően egyértelműen a devizapiac a legnépszerűbb, az élen álló versenyzők is itt tettek szert több mint százszázalékos haszonra.
– Nem mond ez ellent a játék céljának, azaz hogy megmutassa az embereknek, a tőzsde nem kaszinó?
– Nem, a versenyt nyomon követő kezdő befektetők viszont sokat tanulhatnak a kockázatokról, hiszen minden befektetés hordoz magában rizikót, amivel mindenkinek tisztában kell lennie. A devizapiac ráadásul egyáltalán nem kockázatosabb, mint mondjuk a biztonságosabbnak mondott opciós piac, csak meg kell tanulni kezelni a tőkeáttétel jelentette veszélyeket.
– Vannak arról adataik, hogy Magyarországon kik vesznek részt a játékban?
– A Buda-Cashnél több mint százan jelentkeztek a játékra, ami nagyon kellemes meglepetés volt számunkra, úgy látom, a magyarok vállalkozóbb kedvűek a portugáloknál. Egyébként a rendelkezésemre álló adatok szerint a magyar versenyzők átlagéletkora 34 év, 65 százalékuk budapesti, a nők aránya pedig 7 százalék. A versenyzők negyede a „szakmabeli” – a többség egészen mással foglalkozik.
– Nem fél attól, hogy manipulálják a versenyt?
– A versenynek nincsenek különleges szabályai, egyszerűen azért, mert az egy jól szabályozott piacon zajlik. Nem állítom, hogy bizonyos instrumentumok árának eltérítésével nem lehetne jobb helyezést elérni a versenyben, de annak olyan költségei lennének, ami miatt kétlem, hogy bárkinek is megérné. Egyébként ha valaki szándékosan csal a tőkepiacon, az már nem ránk, hanem a felügyeletre tartozik.
