Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nemrég jelentette be a BIF, hogy részvényei tizedelését tervezi. A lépésre minden bizonnyal az elmúlt időszak látványos drágulása miatt kerül sor, a tulajdonosok feltehetőleg így szeretnék megakadályozni, hogy fékezze az emelkedést az a pszichés hatás. (A papír árfolyama már átlépte a 10 ezer forintot.) A részvényaprózás ugyanis fundamentális alapon természetesen semmiféle változást nem indokol az árfolyamban, legfeljebb a magasabb részvényszám miatt javulhat valamelyest a papírok likviditása. A társaságok a lépést elsősorban a nominálisan magas árfolyam jelentette lélektani gát kiküszöbölésére használják fel, a múltbeli példák alapján több-kevesebb sikerrel. A BÉT-en legutóbb az FHB szánta rá magát részvényei tizedelésére. Az aprózás megtörténte előtti napokban a részvény meredeken emelkedni kezdett, árfolyama 1200 forint közeléből 1440 forintra kúszott fel mindössze húsz nap alatt, s meglepő módon a magas árfolyam a tizedelés okozta felbolydulás lecsengése után is fennmaradt. Ugyanez azonban nem mondható el a részvényeinek ötödöléséről határozó BorsodChem esetében, ott ugyanis a 2004-es split semmiféle hatást nem gyakorolt a cég részvényeinek kurzusára, csakúgy mint az OTP 2001-es hasonló döntése sem. A Globus-papírok árfolyama viszont egyértelműen a részvények negyedelésének köszönhetően kúszott 2003 tavaszán ezer forint fölé – az aprózás előtt 3500 forint környékén ingadozott kurzusuk. A névértékkel való „játék” persze nem sokáig működött, a jegyzés három nap múlva visszaesett a lélektani határ alá.
A nominálisan magas árfolyam egyébként nem biztos, hogy hátrányt jelent. A Wall Street-i guru, Warren Buffet által vezetett Berkshire Hathaway papírjait például soha nem aprózták fel, a kurzus mégis 3500 százalékkal nőtt az elmúlt húsz év során, és mostanra egyetlen részvény értéke már meghaladja a 100 ezer dollárt.
